Ennek ellenére, amikor LeRoy leszerződött a Metro-Goldwyn-Mayer stúdióval és szerette volna magával vinni Turnert is, a Warner vezetői (sőt, maga Jack Warner) könnyen felbontották friss szerződésüket a színésznővel, mert úgy gondolták, nem elég tehetséges, hogy nézők millióit a moziba csalogassa. Louis B. Mayer viszont osztotta LeRoy meggyőződését, hogy Turner lehet az új hollywoodi szexszimbólum, akire ráadásul nagy szüksége volt az MGM-nek, mivel nem sokkal korábban halt meg a stúdió szőke üdvöskéje, Jean Harlow.
Voltaképp ekkor skatulyázták be: Mayer az új Harlow-t akarta megteremteni. Az MGM-nél meglehetősen tudatosan, több lépcsőben „gyártották le” a szőke szexbomba új prototípusát. A középiskolai tanulmányait magánúton befejező Turnert eleinte naivaként, az ártatlan szexualitás megtestesítőjeként szerepeltették (a They Won't Forget-hez hasonlóan például az 1938-as, George B. Seitz rendezte romantikus tinikomédia Love Finds Andy Hardy-ban), és eredeti vörös haját is csak fokozatosan világosították, míg az 1941-es Ziegfeld Girl-ben (r.: Robert Z. Leonard) el nem érte azt a platinaszőke színt, amely a későbbiekben elválaszthatatlan kelléke lett imázsának.
A teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja el.
