James Douglas Morrison a Florida állambeli Melbourne-ben született 1943. december 8-án. Apja az amerikai haditengerészet admirálisa volt, aki konzervatív szellemben nevelte gyermekeit. Jim ötéves korában, családjával az új-mexikói sivatagban autózva szemtanúja lett egy indián munkásokkal telezsúfolt teherautó balesetének, a vérző holttestek láttán érzett életében először igazi félelmet, amit később a Peace Frog című dalban örökített meg.
Apja hivatása miatt a család gyakran költözött, Jim tucatnyi iskolába járt odahaza és külföldön. Középiskolás korában lázadni kezdett az apai szigor ellen, francia szimbolista költőket, Kerouacot és Ginsberget olvasott, szorgalmasan írta naplóját, az érettségire Nietzsche összegyűjtött műveit kérte. Tizenkilenc évesen szakított családjával, a Floridai Egyetemen, majd a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem filmművészet szakán tanult. Tanulmányait inkább csak azért folytatta, hogy ne vigyék el katonának Vietnamba, bohém életet élt, hónapokig csak konzervbabot és LSD-t fogyasztott. Rajongott a sámánizmusért, dalszövegeiben sokszor szerepeltek a hüllők, el is nevezték Gyíkkirálynak.
A rocktörténelem egyik meghatározó zenekarát, a Doorst 1965-ben alapította az egyetemen megismert Ray Manzarek billentyűssel, a formációhoz Robbie Krieger gitáros és John Densmore dobos csatlakozott.
A Doors énekese, motorja, sajátos hangulatú szövegeinek írója és előadója Morrison lett. 1967-ben jelent meg bemutatkozó albumuk, a Light My Fire a slágerlisták élére repítette őket. Morrison sötét líráját eklektikus, pszichedelikus és improvizatív zenével kombinálták, a Doors összesen hét lemezén olyan klasszikus dalok szerepelnek, mint a When The Music's Over, a The End, a Break On Through, a Roadhouse Blues, a Riders On The Storm.

Fotó: flickr
Miközben a zenekar sikert sikerre halmozott, az önpusztító életmódot folytató Morrison viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált, alkoholizmusa és kábítószer-függősége rosszabbodott. Nem egyszer részegen lépett a színpadra, erőszakos kitörései miatt a rendőrséggel és a klubtulajdonosokkal is meggyűlt a baja. Szerelme és múzsája Pamela Courson volt, akivel 1965-től haláláig viharos és veszekedésektől hangos, nyitott kapcsolatban éltek. Morrison fékezhetetlen nőfaló hírében állt, románc fűzte Patricia Kennealy író-újságíróhoz is, akit kelta pogány szertartás szerint feleségül is vett, de soha nem éltek együtt, igaz, a ceremónia sem számított hivatalosnak.
Morrisont 1969. március 1-jén Floridában egy színpadi botránya után szeméremsértésért letartóztatták. Az együttesnek számos koncertjét le kellett mondania, de biztosította helyüket a listán a már felvett Soft Parade album. A floridai bíróság 1970 októberében fél év börtönre és 500 dollár pénzbüntetésre ítélte, de a fellebbezés után óvadék ellenében szabadlábon maradhatott.