Nyolcvanéves Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester

Július 15-én ünnepli 80. születésnapját Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház mesterművésze.

A nagy áttörést a Magyar Televízió I. karmesterversenye jelentette számára 1974-ben Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Budapesten született, közeli rokona volt Basilides Mária világhírű alt-énekesnő. Anyja, Érsek Mária az Operaház korrepetitoraként dolgozott. Apját négyévesen veszítette el, ezután Katona Lajos, az Operaház magánénekese lett a nevelőapja. Otthonukban a muzsika természetes közeg volt, és bár fiatal korában érdekelte az irodalom, a földrajz és a sport is, végül mégis a zenét választotta.

A Konzervatórium zongora tanszakára nem vették fel, ezért anyja javaslatára, gondolatban ugyan kicsit fanyalogva, az ütőhangszerek mellett döntött. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában a legendás Schwartz Oszkár vette szárnyai alá. Az ő hatására egyre jobban megszerette az ütőhangszereket, főként azután, hogy zenekarban is játszhatott. 1960-ban lett a Magyar Állami Hangversenyzenekar üstdobosa, közel egy évtizeden át zenélt szólamvezetőként, évekig dirigálta Ferencsik János.

Régi vágya volt a karmesterség, ezért állandóan képezte magát. Magánúton folytatta az összhangzattan és a szolfézs tanulását, sokat játszott lapról, partitúrákat olvasott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző szakára 1968-ban vették fel. Az egyetemen Kórodi András tanította, aki meghívta az Operaházba vezénylő korrepetitornak. Részese volt a teátrum akkori hatalmas vállalkozásának, közreműködhetett Wagner Ring-ciklusának betanításában. Házy Erzsébet betanítását is ő végezte, aki rövid idő múlva már azt követelte a művészeti igazgatóságtól, hogy mindig „ez a Medve-gyerek” korrepetálja. 1971-ben diplomázott, majd Olaszországban csiszolta tovább tudását, elvégezte Franco Ferrara mesterkurzusát.

A nagy áttörést a Magyar Televízió I. karmesterversenye jelentette számára 1974-ben. A megméretésen második díjat nyert, és az első televíziós karmesterverseny első magyar díjazottjaként hihetetlen népszerűségre tett szert. Évekig vezényelte szilveszterkor a himnuszt a Magyar Televízióban.

Karmesteri kinevezését is 1974-ben kapta meg az Operaházban, és egy Mozart-operával, a Così fan tutte-val debütált. Eddigi pályafutása során 78 operát és balettet vezényelt, számosnak az ősbemutatóját is. Máig Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója áll a szívéhez legközelebb. 1990–1993 között az Opera zeneigazgatója volt. 2004 óta a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja, 2011-től mesterművésze. Operaházi tagságának negyvenesztendős jubileumára a muzsikusoktól aranypálcát kapott, amelyet páratlan elismerésnek tart. Európa valamennyi országában szerepelt, de fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Venezuelában, Japánban és Thaiföldön is.

A nagy áttörést a Magyar Televízió I. karmesterversenye jelentette számára 1974-ben
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

1974 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, először zenekari gyakorlatot vezetett, 1982-től a Magánének és a Zongora Tanszéken tanít, 2005 óta a korrepetitor tanszakon.1987-ben kinevezték a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara (ma Concerto Budapest) zeneigazgatójának, ezt a tisztséget 1996-ig töltötte be. 1997-től a Győri Filharmonikus Zenekar karnagyaként, majd vezető karmestereként lépett fel, egészen hetvenéves koráig.

A szimfonikus zeneirodalom jelentős részét is vezényelte. Különösen közel áll hozzá a bécsi klasszicizmus, a romantikus olasz muzsika és a magyar zeneszerzők, Liszt, Bartók és Kodály művei. Mint mondja, Bach Máté-passiójához csak ötvenéves kora után mert hozzányúlni. Több önálló hanglemeze jelent meg a Hungarotonnál. Szakmai hitvallása egy Liszt-mondás: „Egy művész ne úgy álljon a zenekar és a közönség elé, mint egy elítélt a bírái elé, hanem mint egy pap a gyülekezet elé.”

Munkásságát 1976-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1989-ben érdemes művész lett, 2000-ben Artisjus-díjat, 2002-ben Komor Vilmos-emlékplakettet, 2003-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat kapott, 2008-ban neki ítélték az alternatív Kossuth-díjat. 2011-ben a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló több évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy sikerű tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, művészi pályafutása elismeréseként vehette át a Kossuth-díjat. 2012-óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2014-ben Gramofon-díjjal jutalmazták klasszikus zene kategóriában. 2016-ban megkapta a Prima Primissima díjat, 2018-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A Terézvárosi Önkormányzat és Győr város díszpolgára.

Az elmúlt két évben január 1-jén a televíziónézők a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Zeneakadémia közös koncertjével indíthatták az újesztendőt. A 2022-es Újévi nyitányt a fáradhatatlan mester fogja dirigálni, és még addig is számos koncerten láthatja a közönség. Mint egy interjúban elmondta, addig szeretne vezényelni, amíg csak fel tudja emelni a kezét.