Most meg azzal állt elő Bangóné Borbély Ildikó, nem igaz az, hogy a tanévkezdés évről évre kisebb terhet jelent a magyar családoknak. Meg hogy felháborító, miért nem ad a kabinet augusztusban dupla családi pótlékot a gyermekes szülőknek. Tekintsünk el attól, hogy a hőbörgésre szakosodott szocialista asszonyság már megint szemérmetlenül füllent, volt alkalmunk hozzáedződni. (Csak szólok: az Orbán-kormány a 2010-es MSZP-bukta óta két és félszeresére emelte a gyermekes családok támogatását, duplájára az ingyenes tankönyvprogramét, háromszorosára a gyermekétkeztetését.)
A Bangó-fellépésekben az a legérdekesebb, hogy vajon miért éppen őt, a házsártos, ordenáré asszonykát küldi rendszeresen a nyilvánosság elé az elfekvőben nyöszörgő szocialista párt. Az ember logikusan azt gondolná, hogy a tavaly tavasszal is sokadszorra laposra vert MSZP vezérkara a tragédiasorozatot követően visszahívja a porondról a legaggasztóbb kádereit, köztük a bülbülszavú Ildikó asszonyt. De nem. Újra és újra őt küldik az első vonalba. Vajon miért? Ő lenne a párt arca? Esetleg nincs nála jobb? Vagy csak azért, mert neki már úgyis mindegy? Ki tudja.
Mindenesetre a sajtóérzékeny eseményekre változatlanul Bangóné jár. Aki egyébként meg van győződve arról, hogy remekül teszi a dolgát. Ennek megfelelően ő a hangadó. Ő a legharsányabb a plenáris ülésteremben (miközben teátrálisan széttépi a nemzeti konzultációs ívet), ő mázolja le vörös festékkel a Váci úti plakátokat, ő patkányozik a tévéstúdióban, az ő frenetikus ötletére veti magát hasra a tévészékházba hatoló ellenzéki rohamcsapat.
A párt hat százaléka is ő.
