Szobrok

Újraavatták a Nemzeti vértanúk emlékművet. A dicsőséges tanácsszadizmus áldozatainak mementóját még 1934-ben emelték, ám 1945-ben lerombolták a visszaszivárgó utódok.

Újraavatták a Nagy Imre-szobor helyére visszakerült Nemzeti vértanúk emlékművet. A dicsőséges tanácsszadizmus áldozatainak mementóját még 1934-ben emelték, ám 1945-ben lerombolták a visszaszivárgó utódok. Füredi Richárd szobrászművész és Kismarty-Lechner Jenő építész közös művének talapzatán ez olvasható: „A nemzet vértanúinak, 1918–1919”. A másik végén sárkánnyal küzdő férfi áll, alatta a felirat: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben”. (Egy 2011-ben elfogadott program értelmében a Kossuth téren és környékén vissza kell állítani a második világháború előtti építészeti állapotokat. Gróf Tisza István és gróf Andrássy Gyula miniszterelnökök szobra már korábban a helyére került – eredetijükből öntette Rákosi a városligeti Sztálint, amit a forradalmi tömeg 1956-ban zsűrizett.) Az újraavatáson Kövér László házelnök arról beszélt, hogy a nemzetköziséget hirdetők kezet emeltek a nemzet mellett jóban-rosszban kitartókra. Ez a DK-s Nyugatifény.hu hírportál olvasatában így hangzik: „Ömlött a trágyalé Kövér László szájából […]”. (Korábban Gábor György, a portál sztárszerzője, mélyfilozófus is írt a szoborról: „A Nagy Imre helyére visszakerülő Nemzeti vértanúk emlékmű elviselhetetlen borzalom.” Szegény megrekedt Károlyi Mihálynál.)

Eközben ellencsapás készül. A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén – az új főpolgármester javaslatára – felfüggesztheti az újlipótvárosi Szent István parkba tervezett Szent István-szobor munkáit. (Korábban itt Lukács György filozófus, kommunista kivégzőtiszt szobra állt.) Talán az utcai órákat is visszaállítják.