Nyílt levelet intézett a napokban Sólyom László egykori államfőhöz, az Alkotmánybíróság exelnökéhez Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A levél lényege: mondjon véleményt a neves alkotmányjogász az ellenzék által tervezett alkotmányos puccsról. (Arról az elmebeteg ötletről, miszerint Láriferi turmixhordája hatalomra kerülve egyszerű többséggel megsemmisítené a kétharmaddal alkotott alaptörvényt.) „Önnek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarországon nem valósulhatott meg a történelmi igazságtétel, nem vonhattuk felelősségre a minősített hazaárulókat – írja ­Schmidt Mária. – […] Magasabb rendűnek tekintette a totális kommunista diktatúra kiépülését megkoronázó 1949-es alkotmányt, ami valójában a szovjet alkotmány fordítása volt.” (Ismeretes, az 1991-ben elfogadott Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényt Sólyom Alkotmánybírósága megsemmisítette. Stornó.) Sokunk vágyát fogalmazza meg Schmidt Mária: „Remélem, hogy Ön, Sólyom László, aki oly’ aggályosan őrködött a pártállamból a demokráciába történő átmenet gördülékenysége felett, az […] alaptörvény mellett ugyanolyan szakmai és erkölcsi határozottsággal áll ki, mint amikor a történelmi igazságtételt lehetetlenítette el.”

Persze akad, akit inkább az izgat, miért érdekli Sólyom László véleménye a történész asszonyt. Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője például így összegzi a nyílt levelet: „Schmidt Mária egyszerű gondolkodású ember.”

„Egyszerű gondolkodású ember”, írja az a „bonyolult” Kovács Zoltán, aki oly távol van a valóságtól, mint az Élet és Irodalom az élettől és az irodalomtól.

Borítókép: Sólyom László volt köztársasági elnök (Fotó: MTI/Mohai Balázs)