Tapintat

Amióta nem hívják vetélkedőt vezetni Vágó Istvánt, a DK-politikussá züllött nyugalmazott tévébölcs mind sűrűbben öltögeti nyelvét a környezetére. Néha önmagával viaskodik szegény, de itt is, ott is vesztésre áll. Most speciel Szijjártó Péter egyik, a Fox Newsnak adott nyilatkozatán rugózik. Szerinte a külügyminiszter füllentett, ugyanis nem „befogadjuk” – ahogyan mondta –, csupán „átengedjük” az ukrán menekülteket. A kettő nem ugyanaz.

Persze krónikus kötözködéssel állunk szemben, ráadásul a fele sem igaz… Hisz először be kell fogadni ahhoz, hogy aztán átengedhessük (mármint azt, aki tovább akar menni). Attól még befogadtuk, hogy aztán továbbment, ez nem ellentmondás. Ennyire egyszerű.

A szellemi magamutogatást a pszichiátria is ismeri. Súlyosabb esetekben a folyamat sajnos visszafordíthatatlan. Akkor a legnagyobb a baj, amikor a betegnél megszűnik a kontroll, és szegény abban a hitben mondja az épületes ökörségeit, hogy szentül meg van győződve: ő most magasröptű gondolatokat tesz közkinccsé. Ápoltunk ebben a stádiumban lehet, legyünk tekintettel rá!

Ennek ismeretében nem volt szimpatikus, amikor jómúltkor egy másik anyaszomorító, Farkasházy Tivadar azt javasolta Vágó Istvánnak egy tévés beszélgetésen, hogy tűnjön el mielőbb, mert csak tovább gyengíti az ellenzéket. (Szegény Pityu köpni-nyelni sem tudott, a szűk műsoridő mentette meg, hogy ki ne számolják…) Kihalt az emberekből a tapintat.

Borítókép: Vágó István (Forrás: YouTube/ZSHOW time)