– Ezt a meccset a B-közép döntötte el – magyarázta régi cimborám a minap –, annak is az a fele, akit igazából nem is érdekel a meccs, aki csupán a balhé kedvéért jár ki a stadionszektorba. A tömeg neki fedezék, ahol megbújva élheti ki hajlamait. (Egy ilyen balhégerjesztős évfordulóra éppen ma emlékszünk. 1919. április 20-án Szamuely Tibor népbiztos ekképp izzította Győrben a tömeget: „Aki öklöt emel a proletariátusra, az aláírta a halálos ítéletét! […] Szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni! A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér! A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket!”)

A fölhergelt tömeg indulataiért, aljabeszédeiért soha nem kellett a szomszédba menni a kíváncsiaknak, a történelem is dúskál az effélékben. Megvezethető tömeg minden társadalomban volt és van, írta jó Horatius – igaz, ők az ókorban nem szavazhattak, helyettük elvégezték a piszkos munkát az árulók, az amorális hűtlenek, akik egy hozzájuk hasonló amorális politikai kalandorhoz csapódtak. Egyik régi olvasóm így fogalmaz: „A közösségi vonóhálók úgy pusztítják az emberi agyakat, mint a vonóhálós halászat a tengert. Orbánt a felhergelt tömeg meglincselte, mert ellent tudott állni annak, hogy Magyarországot Ursula asszony üstjének katyvaszába belelökjék, majd puhára főzve felismerhetetlenné tegyék… Az új ember tálcán kínálja majd az országot…”

Ehhez persze az elbukott nemzeti oldalnak is lesz egy-két szava. Közülük egy sem vitatja: spártaiakra lesz szükség, nem athéniakra!