Medgyessy Péter a 2002-es választások idején még azt hangoztatta, hogy Magyarországon lehetőség szerint nem zárnak be laktanyákat és katonai intézményeket. A szocialista–szabad demokrata kormány hatalomra kerülésével azonban szinte azonnal kiderült, hogy ezzel a fogadkozással is csak kábították a szavazókat, köztük a Magyar Honvédség alkalmazottait és a katonák családtagjait. Ez az ígéret ugyanis kimaradt a kormányprogramból, és a Honvédelmi Minisztérium (HM) haderőreform-tervezete számos helyőrség bezárását, illetve átszervezését irányozta elő. A védelmi felülvizsgálatnak nevezett folyamatnak áldozatává vált több laktanya, bezárták például a pécsi tüzérdandár állomáshelyét, a szombathelyi, a szabadszállási, a nagyoroszi, a szentkirályszabadjai, a tapolcai, az aszódi és a taszári bázist, a katonák egy jelentős részét kényszerítve arra, hogy más helyőrségekben vállaljanak szolgálatot, sok esetben napi többórás utazással, távol a családjuktól, de több ezer embertől egyszerűen megváltak a honvédségnél. Talán az egyik legnagyobb csalódás akkor érte a katonákat, amikor rájöttek, hogy az átszervezésekkel, laktanyabezárásokkal indító védelmi felülvizsgálat eredeti vállalásait sem tartják be. A három magyar katonai kiképzőközpontból például a tervek szerint meg akartak tartani kettőt, végül azonban mindegyikre lakat került, és a katonák felkészítését Szentendrére helyezték át. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy Gyurcsány Ferenc hatalomátvételét követően több mint százmilliárd forintot vontak el a HM-től, ezzel a haderőreform sorsa egy időre megpecsételődött, illetve az abban megfogalmazott feladatok nagy részéről le kellett mondani ebben a választási ciklusban. Kiemelt választási ígéret volt az is, hogy tovább javítják a katonák élet- és munkakörülményeit, de ebből sem sok teljesült.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter több fórumon is hangsúlyozta, hogy a magyar katona lesz a legjobban fizetett állami alkalmazott, és a hivatásos honvédségre történő átállással egyidejűleg megkezdődik a bérek közelítése a NATO átlagához. Az elmúlt négy évben viszont csak kisebb illetményemeléseket hajtottak végre, legutóbb idén január elsejével. Miközben az Orbán-kormány az előző választási ciklus végén 70 százalékkal emelte a katonák bérét, a Juhász-féle minisztériumnak ötszázalékos béremelést sikerült elérnie a bértárgyalásokon 2006 elejére. A választási ígéretek között szerepelt az is, hogy évente 500 szolgálati lakást építenek és újítanak fel, az ígért lakásépítések helyett azonban többnyire lakhatási támogatást adtak a katonáknak, amelyből kifizethették az önrészt a magánerős vásárlásaikhoz, vagy a hitelrészleteket, illetve az albérleti díjat támogatták. Tavaly például 206 millió forintot, idén pedig 122 milliót irányoztak elő a költségvetésben lakásvásárlásra vagy -építésre, de ebből mindössze 50-55 lakás beszerzését tervezték. Az elmúlt években ugyanakkor közel 5000 katona számára biztosítottak – így vagy úgy – lakhatási lehetőséget. Ez az ellenzék szerint még akkor is kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az egész tárcalétszám idén 28-29 ezer főre zsugorodott, ráadásul a bérlakások vagy a hitelfizetési támogatások rendszere hoszszú távon sokkal nagyobb költségbe veri az államot, mintha a tárca építkezésre vagy vásárlásra költött volna.
Miközben egyre kevesebb szolgálati lakásra jutott pénz, az ingatlanfejlesztések forrásainak előteremtése címén sorra zárták be a katonák szabadidős intézményeit, a tervek szerint helyőrségi klubokat, közel negyven üdülőt, csapatpihenőket vernek dobra a honvédségnél. A drasztikus létszámcsökkentés egyébként ellentmond annak a 2002-es választási ígéretnek is, hogy megakadályozzák a Magyar Honvédség szervezeti és személyi leépülését. Medgyessyhez hasonlóan a jelenlegi kormány is megígérte 1500 szerződéses katonai férőhely felújítását, ami részben teljesült is, bár ezeknek a munkáknak egy jelentős hányadát még az Orbán-kormány idején kezdték el, illetve készítették elő. A fizetések alakulása, a lakásépítések elmaradása és a létszámleépítések alapvetően kérdőjelezik meg azt a mindkét kormányprogramban megfogalmazott ígéretet, hogy növelik a katonák társadalmi megbecsülését. Nem véletlen, hogy egy katonai szaklapban idézett felmérés szerint a magyar társadalom hat százaléka vállalna azonnal szerződéses katonai szolgálatot, vagyis a hadsereg nem tartozik a legkedveltebb „munkaadók” közé, annak ellenére, hogy a magyar katonák erkölcsi tartása, tehetsége, képességei megkérdőjelezhetetlenek.
A honvédség akkor szenvedett óriási csorbát, amikor a Gyurcsány-kormány szociális kiadásaira hivatkozva elvonta a védelmi költségvetés egyharmadát, ezért gyakorlatilag már a minisztériumi nyilatkozatokban sem lehetett arról beszélni, hogy az eredeti kormányprogramnak megfelelően maradéktalanul teljesítjük a NATO-nak tett felajánlásainkat. Miközben a jelenlegi kabinet megismételte Medgyessy azon ígéretét, hogy megbízható és kiszámítható partnerei leszünk a szövetségnek, valójában a kiszámíthatóságunk abból állt, hogy a NATO már szinte évente elkönyvelhette: várhatóan visszavonjuk, illetve későbbre halasztjuk valamely vállalásunkat. Sajtóértesülések szerint az „utolsó csepp a pohárban” az lehetett, amikor kiderült, hogy Medgyessy ígéreteivel ellentétben a honvédelmi költségvetést nem sikerült évente növelni a nemzeti össztermék 0,05 százalékával, így a ciklus végére az ígért két GDP-százaléknak csak alig több mint a felére sikerült feltornázni a védelmi büdzsé részesedését.
Emiatt a NATO a belépésünk óta először a nem megfelelő minősítést adta hazánknak. A felajánlásaink közül persze sikerült számos ígéretet teljesítenünk: jól halad a Gripen-program és az együttműködni képes légvédelmi rendszer kiépítése, a vegyvédelmi és víztisztító képességek és egy azonnal bevethető, különleges zászlóalj kialakítása. Sokáig nem leszünk azonban képesek nemzetközi műveletekben részt venni képes dandár kiállítására.
Medgyessy ígérte a korrupció „kiszorítását” is a tárcánál, az elmúlt négy évben azonban a HM-nél számos olyan beszerzési ügy volt, amelyet az ellenzék csak a „korrupció által körüllengett” ügyleteknek nevez, és elindult néhány konkrét büntetőeljárás is, például ruhalopás vagy vesztegetés gyanúja miatt. Miközben a beszerzésekről az Állami Számvevőszék egyik jelentése megállapította, hogy nagy részük szabálytalan, a Medgyessy-kormány idején eltervezett haditechnikai fejlesztések jelentős része elmaradt, nem sikerült új típusú lövegekkel felszerelni a tüzérséget (amely már gyakorlatilag nem is létezik), felújítani a helikoptereinket, beszerezni új páncélozott harci járműveket. Részben sikerült viszont erősíteni a magyar hadsereg expedíciós jellegét, a misszióink kiválóan teljesítenek, és többéves késéssel sikerült lezárni a NATO-integrációnk első szakaszát is.
origo.hu
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál
