Utcát Maléternek!

Felhívással fordult a Magyarok Világszövetsége az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készülve az önkormányzatokhoz, hogy e nevezetes jubileum alkalmából nevezzenek el utcákat azokról, akik a sorsfordító napok vezéralakjai, mártírjai voltak. Harminckét éven át ugyanis, 1957-től 1989-ig, Kádár János regnálása alatt nem kaphattak a forradalom hősei utcanevet. De 1989-ben az akadály elmúlt, s ily módon is megbecsülhettük volna őket.
Nem tettük. Pedig 1989 és 1997 között mintegy 520 új utcanév született Budapesten. Ebből körülbelül 210 a régi nevek visszaállítása volt. A fennmaradó 310-ből azonban csak egyetlenegy jutott az ötvenhatosoknak: Nagy Imre kapott teret, mert ez mégiscsak elkerülhetetlen volt.
Írhatjuk: szégyenletes. De ki törődik ezzel? A közhelyek pufogtatása mégiscsak fontosabb, mint a tett. A Magyarok Világszövetségének felhívása süket fülekre talált Budapesten. Mert itt van például Maléter Pál, a forradalom honvédelmi minisztere. Neki sincs utcája Budapesten. Mi több, az ország 4484 települése közül – tudomásom szerint – csak két helyen található Maléter Pál utca: Mátraszentimrén és Pécsett. Az országismertető könyvekben Mátraszentimre úgy szerepel, mint Magyarhon legmagasabban fekvő faluja. Különösebb ismertetőjegye nincsen. Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit – elbeszélése szerint – véletlenül bukkant rá a táblára, amikor pihenését töltve sétálgatott arrafelé.
De a világvárosnak vagy nagy falunak csúfolt Budapesten hiába keressük a Maléter Pálról elnevezett utcatáblát. Igaz, tavaly Maléter-szobrot avattak Tökölön, ahol letartóztatták a magyar tárgyalóküldöttséget. De ez minden.
Gyenes Judit szerint férje természetéből adódóan sohasem lelkesedett azért, hogy szobor, utca vagy tér őrizze valakinek az emlékét, a nevét, ellenben nagyon örülne annak, ha katonai objektumot neveznének el róla. Éppen ezért az özvegy évekkel ezelőtt mindent elkövetett, hogy a Budaörsi úti Petőfi laktanyát Maléter Pál laktanyára kereszteljék, de hiába járt Ponciustól Pilátusig, nem sikerült elfogadtatnia a tervét. Pedig a szóban forgó hely kiválóan alkalmas lenne arra, hogy a forradalom honvédelmi miniszterének nevével gyakorta találkozzunk a forgalomban. A Budaörsi út ugyanis az M7-es és az M1-es autópálya ki- és bevezető szakasza, amely az országhatáron túlra is vezet. Méltó hely tehát a megbecsülésre – ha akarjuk. Költőnk nevét pedig így is számtalan utca és intézmény őrzi Budapesten.
Ne feledjük azt sem, ha katonai objektumot szeretnénk Maléter Pálról elnevezni, hogy a háború végén Maléter az elsők között csatlakozott az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz. A Honvédelmi Minisztérium (HM) 1945. február 7-én őralakulatok felállítását rendelte el. Feladatuk szerint a honvédségi javak, fontosabb műtárgyak, ipartelepek őrzését kellett átvenniük a szovjetektől. Az első őralegység, a 6. őrzászlóalj 1945. február 15-én Debrecenben alakult meg. Ennek állományát a magyar partizánként, magyar ruhában, magyar alakulatban harcolt személyekkel – köztük Maléter Pállal – kívánták feltölteni. A magyarországi harcok végeztével a kormány, így a HM is Budapestre került. Ezzel összefüggésben a Maléter-zászlóaljból alakították meg a HM törzsszázadát. A század felállítására vonatkozó parancsot Maléter százados április 8-án kapta meg.
A forradalom honvédelmi minisztere ebben az évben lenne 90 éves. Az évforduló jó alkalom arra, hogy törlesszük tartozásunkat vele szemben: nevezzünk el utcát vagy laktanyát róla a fővárosban! Ennek a döntésnek már nincs politikai lakmuszpróbája, melynek során az a kérdés, mi az alternatíva. Ez már kötelesség és tisztesség, ha magyarnak tartjuk magunkat.