E hírforrásoknak igen nagy hitelük volt a hidegháború idején, mára azonban valamely oknál fogva elvesztették korábbi befolyásukat. Közben, ahogy az EUobserver munkatársa, Andrew Rettman írja, Oroszország kilépett a közönségkapcsolatok kőkorszakából. Egy évtizede Oroszország brüsszeli nagykövetségének még mindössze húsz munkatársa volt, és alig akadt köztük, aki tudott volna angolul, maga a nagykövet, Mihail Fradkov, egy ingerlékeny apparatcsik pedig elbújt a sajtó elől.
Most a nagykövetségnek 120 tagja van, fiatalok, jól öltözöttek, kifogástalanul beszélnek angolul, minden telefon- és e-mail megkeresésre válaszolnak, a nagykövet, Vlagyimir Csihov pedig egy kiváló angolsággal beszélő, tréfálkozó ember, aki imád interjút és teapartit adni. Az angolszász alapítású The Conversation (Beszélgetés) médiahonlap egy cikke (Russia is fighting information wars with borrowed weapons) szerint az oroszok mindezt az amerikaiaktól tanulták, vagyis kölcsönzött fegyverekkel hadakoznak. A cikk szerint a közvélemény manipulálására az oroszok a korábbi hidegháborús ellenség, az Egyesült Államok forgatókönyvét használják, részben olyan történeteket kitalálva, amelyek a nyugati típusú fordulatokra hasonlítanak. A nemzetközi hallgatóság meggyőzésére olyan alternatív véleményeknek adnak hangot, amelyek az orosz álláspontot támasztják alá, de amelyeket bármely úgynevezett szabad média is elismerhet. Ez a gyakorlat persze nagyrészt plágium, az amerikai Fox Newstól vették át, amely közismerten a leginkább elfogult amerikai tévéállomás. Ezt Andrej Kondrasov, az orosz állami televízió műsorvezetője nyíltan vállalja is: „Nem azt mondják, hogy a CNN és a BBC propagandát terjeszt? Mi itt, Oroszországban egyszerűen adaptáltuk a módszereiket.” A múlt évben indított Szputnyik nevű orosz médium világprogram-igazgatója, Dmitrij Kiszeljov még ennél is továbbment, amikor kijelentette: „Szerepet cseréltünk, ma Oroszország a szólásszabadság képviselője, és nem a Nyugat.”
Oroszország bámulatos tanulási képessége félelemmel tölti el a nyugati politikusokat, akik eddig természetesnek vették, hogy a világ mindenki számára úgy néz ki, ahogy a CNN vagy a BBC előadja. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Ed Royce ki is jelentette, „Putyin propagandája tönkreveri országunkat, miközben nemzetközi hírközlésünk tehetetlen. Ez nekünk elfogadhatatlan.” A már említett BBG már intézkedett is, hogy az orosz propaganda ellensúlyozására 25 új orosz nyelvű program induljon. Négy európai ország, Dánia, Észtország, Litvánia és az Egyesült Királyság orosz nyelvű tévéadások indítását kezdeményezte, ehhez azután Németország, Lengyelország, Hollandia, Svédország és Lettország is csatlakozott. A cél az, hogy alternatívát nyújtsanak az oroszországi adások programjaival szemben. Ugyanakkor, ahogy a Vilniusi Egyetem egy szakértője megjegyezte, nehéz lesz a balti államok jelentős (néhol a lakosság negyedét kitevő) orosz kisebbségét meggyőzni arról, hogy a Krím elfoglalása törvénytelen, hiszen az oroszok 1990 óta a Krím elvesztését fájlalták.
