A nyírfa újra szárba szökken. A titkosszolgálatok, most éppen az Információs Hivatal (IH) – magyarán: a hírszerzés – esetében mindenképpen. A Horn-kormány nagy hírszerzőbotránya volt a Nyírfa-akció nyilvánosságra kerülése: az IH figyelte, hogy a határon túli, elsősorban kárpátaljai kétes elemek hogyan próbálnak magyar kapcsolatokat keresni, és közben képbe került néhány politikus is. Többek között a szocialista Baja Ferenc, aki vodkagyárat álmodott Zsurkra, a hírszerzés pedig dokumentálta találkozóit az „üzletemberekkel”. A Nyírfa-akció eredménye Földi László műveleti igazgató páncélszekrényében kötött ki. Az ezredes elment szabadságra, „belső ellenzéke” pedig kihasználta az alkalmat a megbuktatására. Jelentették az IH-t is felügyelő titkosszolgálati miniszternek, hogy mit rejt a széf, amit hivatalosan kinyitottak. A Nyírfa-dosszié óriási politikai botrányt kavart: a kormányzó pártok ellenük irányuló ellenzéki akciót gyanítottak, miközben Katona Béla titokminiszter közölte, hogy a szervezett bűnözés vert hidat a politikához.
Miért juthat eszünkbe ma, az egymást követő lehallgatások idején a Nyírfa-akció, amibe Földi belebukott? Idézem Lázár Jánosnak, az IH-t felügyelő miniszternek június 10-én kelt, Fodor Gábor országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére írt válaszát: „Felhívnám Képviselőtársam figyelmét, hogy a [ ] nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései értelmében az Információs Hivatal feladata részben az, hogy felderítse az ország gazdasági biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket. Ennek a feladatának a múltban is eleget tett a hivatal, és a jövőben is ennek megfelelően fog eljárni. Így jelezni fogja a kormány felé, amennyiben valamely állam vagy magánszemély ilyen formában kíván beavatkozni a magyar belpolitikába.”
Fodor Gábor kérdésében ezt írta Lázárnak: „Ön az Atv.hun megjelent információk szerint újságírói kérésre nyilatkozott arról, hogy milyen konkrét bizonyítékok vannak arra az állítására, hogy »ma nincs olyan, az ellenzékhez köthető szervezet, amely mögött ne Soros György pénze állna«. Ön az Atv.hu szerint a következőt mondta: »természetesen vannak olyan titkosszolgálati jelentések, amelyek alapján ez az állítás direktbe is bizonyítható, de ezek értelemszerűen nem publikusak.«” A képviselő arra volt kíváncsi, volt-e az elmúlt hat évben, illetve van-e jelenleg folyamatban bármilyen titkosszolgálati akció magyar civil szervezetekkel szemben. Amennyiben van, mi teszi szükségessé? Amennyiben nincs, úgy mi alapján, kinek-minek a megfigyelése révén készültek a Lázár által említett titkosszolgálati jelentések, amelyekkel „direktbe” bizonyítani lehet a civil szervezetekkel kapcsolatos állításait?
