Ezek a negatív példák nagyon nehezen feledhetők, sokáig elkísérik az érintetteket. Nem árt tehát hangsúlyozni: a gyerekeket nem elég világra hozni, hanem fel is kell őket nevelni, példát kell mutatni számukra. Nem mindegy, mit látnak tőlünk, felnőttektől, hiszen maguk is könnyen olyanokká válhatnak. Tényleg arra volna szüksége a társadalomnak, hogy olyan emberekből álljon, akik a nekik nem tetsző dolgokra kizárólag az öklükkel tudnak reagálni?
S hogy mindez miért éppen most jutott eszembe? Rövidesen bizonyítványt osztanak országszerte, ahol bizony feketén-fehéren le lesz írva, miként teljesítettek gyermekeink az év során. A fentiek ismeretében ki merné azt mondani, hogy nem lesz ismét botrány egy-két gyengébb jegy láttán, és a gyermek önmagát mentő, a tanárát szidalmazó mondata után nem fog ismét elcsattanni néhány pofon, vagy nem fogja a pedagógus fejét eltalálni az eldobott üvegpohár?
Akik a pedagógus-életpályamodellt kidolgozták, erre egyáltalán nem készültek. Ha már így alakult, talán nem ártana legalább az iskolák biztonsági szolgálatát megerősíteni ebben az időszakban. Mert a sebek begyógyulásához nem lesz elég a nyári szünet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!