A mit és hova kérdése tehát megkerülhetetlen Baán Lászlóék nagyszabású vállalkozása kapcsán. A projektben szereplő múzeumok végleges (?) listája eléggé esetlegesnek tűnik, a Városliget pedig mint helyszín vitatható. Mellette szól, hogy eleve itt van a Szépművészeti és a Közlekedési Múzeum, a Műcsarnok, valamint leglátogatottabb kulturális intézményünk, a budapesti állatkert. Ellene szól viszont maga a liget – legrégibb közparkunk beépítettségének növelésével kapcsolatos aggályaikat sokan és sok helyütt kifejtették. Ha a kedvező indulófeltételek fontosak, akkor lehetne múzeumi negyed akár a budai Várban is, hiszen eleve itt van (volt) a Nemzeti Galéria és több más muzeális intézmény. Mindehhez az előző ciklusban felújított Várkert bazár is szervesen csatlakozhatna, és az Országos Széchényi Könyvtár kiköltöztetésével rengeteg hasznos teret lehetett volna nyerni – az utóbbit azonban időközben lefújta a kormányzat. Ez persze csak elméleti felvetés, hiszen mint tudjuk, a Várba a Miniszterelnökség és minisztériumok költöznek.
Az viszont biztos, hogy a derült égből jött Liget projekt elindítása előtt érdemes lett volna társadalmi – vagy legalább szakmai – párbeszédet folytatni a tervezett múzeumi negyed leendő helyszínéről. Így többek között az alábbi abszurd helyzet is elkerülhető lett volna. 2015 végén a sajtó arról cikkezett, hogy a Demján Sándor vezette cégcsoport azt javasolta: hasznosítsák erre a célra a korábbi elvetélt kormányzati negyed területét a Nyugati pályaudvar mögött. Volt is vita erről, Baán László képtelenségnek minősítette az ötletet – csak az nem tűnt fel senkinek, hogy szó szerint ugyanez szerepelt Tarlós István 2010-es Budapest-programjában (A nemzet fővárosa). Lehet, hogy nem ártana, ha az illetékesek legalább egymással folytatnának időnként párbeszédet, mielőtt olyan döntéseket hoznak, amelyek akár egy évszázadra meghatározhatják Budapest kulturális arculatát.
