Mindennapi függőségeink

A televízió a múlt, a fiatalok a neten lógnak.

Nemrégiben került nyilvánosságra a legfrissebb ESPAD-felmérés magyarországi eredménye (az ESPAD egy négyévente megismétlődő nagyszabású európai vizsgálat a 16. életévüket betöltött kamaszok alkohol- és drogfogyasztási szokásairól, valamint különféle függőségeiről). A viselkedési addikciókat vizsgálva a kutatók rákérdeztek a tinik internethasználatára és az online játékok fontosságára az életükben. A 2015. márciusi adatfelvétel alapján a megkérdezett diákok 97,9 százaléka használt internetet a kérdezést megelőző hét napban, tehát gyakorlatilag mindenki. Nem is keveset: a kilenc–tizedikes serdülők átlagosan heti 23 órát lógtak a világhálón (a lányok egy órával többet, mint a fiúk). Ezzel elmondható, hogy a televízió mint fő szórakoztatási eszköz már a múlté – átvette a szerepét a monitor vagy még inkább az okostelefon képernyője. A lányok jellemzően a közösségi oldalakon lógnak, magyarán facebookoznak, a fiúk inkább online játékokat játszanak. Nagyjából minden ötödik fiatal beszámolt problémákról az internethasználat miatt – ez nem azt jelenti, hogy baj volt a netkapcsolattal, hanem azt, hogy a túlzott netezés miatt akadtak gondjai. Már 16 éves korban is megjelenik a szerencsejáték: a kamaszok hat százaléka heti rendszerességgel köt sportfogadásokat a világhálón, természetesen pénzért.

A szakértők azt mondják: mind általában az internet, mind a közösségi oldalak, mind pedig az online játékok túlzott használata a hagyományos függőségekéhez hasonló jelekkel járhat. Aki elmerül ebben, az elveszíti a kontrollt a tevékenység felett, és pszichés megvonási tünetei jelentkeznek, ha megpróbálja abbahagyni vagy csökkenteni. Lemond más, korábban kedvelt tevékenységeiről, hobbijairól, nem képes elvégezni a mindennapi teendőit, romlik az iskolai-munkahelyi teljesítménye. Kóros esetben megromlik a kapcsolata közeli hozzátartozóival, és elszigetelődik a világtól – mindehhez nem kell az immár klasszikusnak számító alkohol vagy drog, elég egy megfelelő netkapcsolat és egy közepes okostelefon. De legalább meglesz az összes pokémonja, mondják a legújabb őrület függői, és meg vannak győződve arról, hogy minden rendben van a világban.

Mindezeket nem azért írtam le, mert a magam 45 évével öregnek számítok ehhez az új világhoz és siránkozni akarok a mai fiatalokon. Egyszerűen jelezni akarom: rövidesen egészen más típusú egészségügyi-szocializációs-társadalmi problémákat kell megoldani, olyanokat, amelyekről most talán még nem is tudunk. És ha még a problémát sem ismerjük, hogy fogjuk megtalálni a helyes válaszokat?