Reménytelen reformviták

A Petőfi Kör óvatos kritikája is túl sok volt a kommunista hatalomnak.

Az 1956. március 17-én tartott első rendezvény, amely a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) egykori tagjainak találkozója volt, még nem hozta lázba a közönséget. A második összejövetel, az április 8-án rendezett jugoszláv irodalmi est viszont már zajos sikert aratott. Májusban tartották az első tematikus vitát a II. ötéves tervvel kapcsolatos problémákról. A történészvita kétnaposra nyúlt, és az MDP Központi Vezetőségének küldöttjét, Andics Erzsébetet a hallgatók közbekiabálásokkal zavarták és kifütyülték. A következő összejövetel, a Nékosz egykori vezetőinek találkozója baráti hangulatban telt, de június 14-én a filozófusvita már ismét éles, indulatos, gyakran személyeskedő hangú szóváltást hozott.

Június 18-án, a volt partizánok, antifasiszta ellenállók és illegális kommunisták estjén felszólalt Rajk László özvegye is, aki keserűen jegyezte meg, hogy férjét azok akarják rehabilitálni, „akik ítélkeztek azok felett, akiket meggyilkoltak, és akiket akasztófa alá állítottak”. A június 27-én rendezett sajtóvitát a Magyar Néphadsereg Váci utcai tisztiházában tartották, de több ezer érdeklődő így is az utcán rekedt – számukra hangszórókat szereltek fel a szervezők, hogy a hajnalig tartó disputáról ők se maradjanak le. Június 28-án Lengyelországban kitört a poznani munkásfelkelés, amely megrémítette Rákosiékat. A Petőfi Kör működését felfüggesztették, vezetőit párthatározatban ítélték el, sőt a letartóztatásukat is előkészítették. Ám arra már nem került sor, mert az MDP Központi Bizottságának július 18–21-i ülésén Rákosit leváltották, s bár a Petőfi Kört is megfeddték pártellenes megnyilvánulásai miatt, további működéséhez szabad utat adtak. Márciustól kezdve összesen tizenkét rendezvényt tartottak, 1956 őszén többek közt a pedagógusvitát és az iparművészet helyzetéről szóló előadást. Október 23-án este a Gólyavárban folyt az egészségügyről szóló vita, amikor alig pár száz méterrel távolabb a fegyveres felkelők a Magyar Rádió épületét ostromolták.

A Petőfi Kör a reformerek fóruma volt. A felszólalók lehettek szókimondók és indulatosak, mégsem lépték át a pártvezetés átalakításánál, a szocializmus jobbá tételénél húzott képzeletbeli, de nagyon is valóságos határvonalat. A forradalom és főleg a fegyveres harc messze túl volt az ő politikai elképzeléseiken, de ez nem jelenti azt, hogy óvatosan visszahúzódtak, és nem vették ki részüket a tizenkét nap eseményeiből. A kör titkára, Tánczos Gábor részt vett a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának szervezésében, s a kör számos tagja csatlakozott különböző értelmiségi forradalmi csoportokhoz. Tánczost a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958-ban tizenöt évi börtönre ítélte.