A csúcsponton, 2010 körül a gazdasági növekedés üteme 7,5 százalékos volt, és a munkaképes lakosságnak mindössze négy százaléka volt állástalan. Brazília így új, feltörekvő világhatalomként vállalhatta el a 2014-es futball-világbajnokság és a 2016-os nyári olimpia rendezését. A foci-vb előtt azonban már zavargásokba torkolló tüntetéseken követelték tömegek a két nagy sportesemény előkészületeinek leállítását. Fölösleges luxuskiadásnak tartották ezeket, miközben tanárok, orvosok bérei maradtak el. Ekkor már alig volt gazdasági növekedés, mert a fő felvevőpiacnak számító kínai gazdaság a 2008-as pénzügyi válság hatására erőteljes lassulásba kezdett.
Miután a riói kormány a korábban könnyen jött pénzből nem fejlesztette az ipart, és nem feküdt rá az innovációra, a stagnálás mára visszaesésbe csapott át, amelyet magas infláció és munkanélküliség kísér. Elindult egyfajta társadalmi visszarendeződés: tavaly már 3,6 millióan csúsztak le az új középosztályból. Az ország fejlődését súlyosan hátráltatja a korrupció is, amelynek mértékét a GDP több mint két százalékára becsülik. Idén tavasszal már azért vonultak milliók az utcára, hogy a kormányzati visszaélések ellen tüntessenek – ennek hatására függesztették fel posztjáról a Lulát követő elnököt, az egykori baloldali gerilla Dilma Rousseffet. Hogy a korrupciós botrány mennyire sokakat érint a brazil politikai elitből, az abból is kiderül, hogy a parlament alsóházában ülő képviselők több mint fele ellen folyik eljárás pénzmosás, vesztegetés és egyéb bűncselekmények miatt, de a felsőházban sem jobb az arány.
