A nyári hónapokban Magyarországról is sokan utaztak Olaszországba, és a tengerparton töltötték vakációjukat. A gondtalan fürdőzés, napozás közben nem is gondolnánk, hogy az áfarendszer egyik tesztjellegű, sikeres reformja zajlik az olasz közszférában 2015. március 31-től, amelynek lényegi eleme az általunk is szorgalmazott split payment, azaz a megosztott elektronikus banki átutalás, ahol a számla nettó összege és áfaösszege az utalás során elkülönül, az utóbbit közvetlenül az olasz államkincstárba továbbítják.
A közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló irányelv alapján az Európai Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján bármelyik tagállamot felhatalmazhatja arra, hogy az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be az adóbeszedés egyszerűsítésére, vagy az adócsalások és adóelkerülések megelőzésére. A split payment bevezetése miatt az említett irányelv alól mentességet kellett kérnie az olasz államnak (az áfabeszedés speciális szabálya miatt), hiszen Olaszországban a split payment hatálya alá tartozó elektronikus számlákon fel kell tüntetni, hogy a kifizetésére megosztva kerül sor.
Az Európai Bizottság jóváhagyta az olasz állam kérelmét, és tesztjelleggel Olaszországban bevezették 2015-ben a split paymentet, azaz az új áfabeszedési szabályt. Ami lehetőséget teremtett arra, hogy az olasz közszféra által beszerzett termékeknél és szolgáltatásoknál az ellenérték kifizetésére megosztva kerüljön sor. A közszférának szolgáltatást teljesítő vállalkozás esetében a szállító a teljes összegről állítja ki az elektronikus számlát, de csak a nettó összeget kapja meg, mert az áfát a vállalkozás olasz államkincstárnál vezetett adószámlájára utalják át.
E módszer bevezetésével párhuzamosan 2015-től az olasz közszférának történő szállításoknál bevezették az elektronikus számlázást és archiválást, amely a folyamat banki lebonyolítását és a forgalom ellenőrzését informatikailag könnyíti meg. Mivel az elektronikus számlát mind a számlakibocsátó, mind a számlabefogadó jelenti az illetékes hatóságnak, nincs lehetőség az adófizetés megkerülésére, a módszer lehetetlenné teszi az áfa meg nem fizetését és az úgynevezett körhintacsalások megvalósítását. Bevezetésétől az olasz kormány előzetesen 988 millió euró nettó többlet-áfabevételt várt éves szinten, és a tavalyi évre vonatkozó előzetes áfabeszedési részeredmények alá is támasztják (a 2015-ös féléves költségvetésük felülvizsgálata során 1 milliárd euró nettó kormányzati többlet-áfabevételt és a várhatóan megnövekedő visszaigénylések miatt 1 milliárd euró kormányzati kiadást terveztek). Ennek a bevételi forrásnak a realizálásában az is szerepet játszott, hogy a fordított adózás rendszerét jelentősen kibővítették.
Brüsszelben is látják, hogy a tagországokat érintő „utaztatásos” áfacsalások megfékezése érdekében az unión belüli áfacsalások kezelése is megoldhatóvá válna a javasolt áfakapu-, és úgynevezett felhőalapú, azaz interneten tárolt adatokkal működő számlakapurendszerrel. Magyarországon a hatékony adóbeszedést ilyen felhő- alapú informatikai és korszerű online fizetési rendszerekkel, valamint az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer helyi adókra való kiterjesztésével szükséges megtámogatni, amely jelentős költségcsökkentéssel, bürokrácialeépítéssel segíti a vállalkozásokat, és ezen keresztül a nemzetgazdaság növekedését.
Magyarországnak érdekében áll az ismertetett modell minél előbbi bevezetése, azzal a különbséggel, hogy az áfa befizetését nem az államkincstárba, hanem a bankoknál megnyitott, elkülönített, értékpapírszámlaként is funkcionáló zárolt bankszámlára érdemes terelni. Ezáltal a banki forgalomból nem kerülne ki egy jelentős forrás, megteremtve egyúttal a költségvetés finanszírozását oly módon, hogy a zárolt „áfabevallási” bankszámlán lévő mindenkori összeget a vállalkozások diszkontkincstárjegybe fektethessék. Lényeges momentum, hogy az általunk javasolt zárolt bankszámla nem képezné a felszámolói vagyon részét, így a cégek felszámolása során az állam mindig hozzájutna az áfabevételekhez.
A split payment modell bevezetésével, a gazdaságfehérítő hatását is figyelembe véve, a NAV évente megközelítőleg 20 ezer milliárd forint áfa beszedését felügyelné, amelyből 16-17 ezer milliárd forint áfa visszautalása történne meg a vállalkozásoknak év közben. Javaslatunk szerint az elkülönített áfaforgalom tranzakciós illetékét jelentősen csökkenteni kellene, esetleg megszüntetni, ha a modellt bevezetnék.
Menedzselését a NAV elektronikus úton, hatékonyan ellenőrizhetné, így gyorsított áfa-viszszaigényléssel, rövidített határidőkkel, a vállalkozások belső finanszírozásának racionalizálásával, valamint adott esetben kamattámogatott, egy évnél hosszabb lejáratú forgóeszköz- és áfa-előfinanszírozással lenne célszerű támogatni a nem kockázatos adózók körében. A modell bevezetése a becsületes magyar vállalkozásokat hozná versenyelőnybe.
Magyarországon a jogkövető és becsületes vállalkozások a működésük során kifizetik a szállítóikat, az árut és az áfát, aztán beadják az áfabevallásukban, ami visszaigénylést tartalmaz. A jelenlegi gyakorlat szerint ha a becsületes vállalkozás egyik szállítója gyanús lesz a revizornak, akkor megáll az áfakiutalás folyamata, amíg a gyanús szállítót le nem ellenőrzi a NAV. Ez akár hónapokig is eltarthat. E hosszú időszak likviditási problémákat idéz elő a becsületes magyar vállalkozásoknál, és ez az összeg hiányzik a vállalkozások finanszírozásából. A NAV az ésszerű körültekintést várja el a vállalkozótól a számla befogadásakor, és elméletileg – ha a vállalkozó gondosan ellenőrzi a partnereit – nem kerülhet kellemetlen helyzetbe, a NAV kiutalja az áfát a visszaigénylés esetén. Amit jelenleg megtehet egy cég, az az, hogy ellenőrzi, érvényes-e a partnere adószáma, bejelentik-e a fuvart az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerbe, és csak elektronikusan, a bankján keresztül utalja az ellenértéket. Ha valamely magyar vállalkozás minden ellenőrzést elvégez, és befogadja a számlát, akkor sem alhat nyugodtan. A revizornál hiába hivatkozik arra, hogy minden tőle telhető, elérhető eszközzel ellenőrizte az üzleti partnerét, akkor is leállíthatják az áfakiutalást, ha gyanús az üzleti partner.
Fentiek alapján jelenleg nincs olyan biztonságos módszer, amivel a becsületes magyar vállalkozó biztosíthatná, hogy visszaigénylés esetén kiutalják az áfát a számlájára. Így egy kezelhetetlen áfakockázat kerül a rendszerbe, amivel a vállalkozó nem tud mit kezdeni. Az elektronikus számla és a megosztott banki kifizetés ezt az áfa- kockázatot kiiktatná a rendszerből. A modell bevezetése a becsületes magyar vállalkozók egyetlen mentsvára, amellyel az áfát pénzügyi kockázat nélkül tudják kezelni. Ugyanis ha a NAV nem teljesíti az áfavisszaigényléseket, akkor az állam a saját üzleti kockázatát áthárítja a gazdaság szereplőire. Az új módszer bevezetése az exportáló magyar vállalkozásokat is segítheti. E vállalkozások jellemzően mindig visszaigénylő pozícióban vannak, és a hazai gazdaságpolitikának központi eleme az export elősegítése. Ha gyakorlatba ültetik az Európai Bizottság 2016 áprilisában megfogalmazott terveit, hogy a közösségen belüli, határokon átnyúló tranzakciók is a hazaiakkal egyformán adóznának áfaszempontból, akkor a termék vagy szolgáltatás értékesítése során az áfa összegét az eladó ország államkincstárának kellene befizetni, amely a tervek szerint továbbítaná azt a vevő ország adóhatóságának. A modell széles körű hazai bevezetésével a brüsszeli elképzelések gyakorlatba ültetése során Magyarország versenyelőnybe kerülhetne.
A javasolt modell meghonosításának egyik előfeltétele az e-számla széles körű bevezetése Magyarországon, amelyet a nemrég létrehozott gazdasági kabinet első, 2016. augusztus 16-i ülésén már tárgyalt. A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló rendelet szerint az év elejétől már minden számlázó programnak rendelkeznie kell egy „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval. Ennek továbbfejlesztése biztosíthatná az e-számlázás biztonságos bevezetését és ellenőrzését. Reméljük, a stratégiai kabinet következő ülésén a split payment is napirendre kerül, s hogy az EU-n belül elsőként Magyarországon fogják bevezetni a nemzetgazdaság teljes vertikumában.
A szerzők közgazdászok
