Bár sokan a fogyasztói kölcsönszerződések törvényességét is felügyelő román nemzeti banktól (BNR) vártak segítséget, a jegybank általános megdöbbenésre a pénzintézetek oldalára állt. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó azzal hárította el a devizahitelesek segélykiáltását, hogy vállalniuk kell a felelősséget azért, amit aláírtak, függetlenül attól, hogy a hitelmegállapodás számukra kedvezőtlen záradékokat is tartalmaz. Mindez főleg azok után bizonyult cinikus hozzáállásnak a BNR részéről, hogy számos hiteles pert nyert a bankok ellen, a bíróságok pedig elrendelték a szerződésekben fellelt tisztességtelen feltételek kiiktatását. „A jegybank, amely mindössze a nevében román, egyszerűen a tudomásunkra hozta, hogy megérdemeljük a sorsunkat, és magunkra hagyott bennünket a pénzintézetekkel folytatott küzdelmünkben” – jegyezte meg kétségbeesésében írt nyílt levelében egy román devizahiteles.
A bajbajutottak utcára vonulásának hatására a politikusok is észbe kaptak, és első körben a bukaresti parlament tavaly megszavazta a magáncsőd intézményét, amely lehetővé teszi az eladósodott magánszemélyeknek, hogy csődbiztos felügyelete alatt átütemezzék adósságaikat. Az adósságcsapdába kerültek megsegítését célzó intézkedés szépséghibája, hogy bevezetését egy évvel – idén decemberre – elhalasztották. Több mint egyéves vita után fogadta el a román törvényhozás az úgynevezett elsétálási törvényt, amely alapján a jelzáloghitelesek adósságuk teljes visszafizetése helyett átadhatják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. Mondani sem kell, a BNR és a pénzintézetek bankcsődöket és pénzügyi apokalipszist vizionálva ellenezték a jogszabályokat, s nem kevesebb mint százötven alkotmányossági kifogással akadályozták ügyfeleik elsétálását. Holott a riogatás ellenére egyetlen bank sem roppant bele a lakással való törlesztésbe, sőt az idei év első felében elkönyvelt több mint félmilliárd eurós profitjukkal a romániai pénzintézetek bizonyultak a legnyereségesebbeknek Európában.
