Tájkép brexit után

A kilépés melletti döntés kézzelfogható következménye a font jelentős gyengülése.

Így könnyen lehet, hogy a népszavazási kampány talán legfontosabb témáját jelentő uniós bevándorlás már a brexitpártiak által sürgetett korlátozások előtt csökkenni fog. Hogy mennyire fontos téma volt ez, azt jól jelzi a maradáspárti Anne Soubry véleménye: a BBC ma este műsorra kerülő brexit-dokumentumfilmjében a volt konzervatív államtitkár úgy fogalmaz, hogy az EU-párti kampány „borzasztó nagy hibát” követett el, amikor nem foglalkozott kellőképpen a bevándorlás kérdésével. „A gazdasági kockázatokra összpontosítottunk, és ez helyes is volt addig, amíg az emberek meg nem unták… a bevándorlásról pedig nem voltunk hajlandók vitatkozni.”

Ugyanebben a műsorban többen is Jeremy Corbyn munkáspárti vezér „langyos” kampányát teszik felelőssé a brexit győzelméért. Corbyn visszautasítja ezeket a vádakat, de tény, hogy az eddig EU-párti Munkáspárt szavazóbázisából is nagyon sokan voksoltak a kilépésre. A Munkáspárt hagyományos, szocialista szárnyát képviselő Corbyn korábban maga is az unióból való kilépést szorgalmazta, most pedig kizárta, hogy újabb népszavazáson kellene megerősíteni a kilépés kialkudott feltételeit. –Tiszteletben kell tartani a nép akaratát – mondta a Munkáspárt vezére, akit a parlamenti frakció 80 százaléka szeretne elmozdítani a helyéről, pártjában viszont olyan támogatást élvez, hogy ez a próbálkozás aligha járhat sikerrel.

Lassan az is kirajzolódik, hogy a szabad munkaerő-áramlás fenntartása – tekintve a bevándorlás korlátozásának már említett erős támogatottságát – politikailag nem lesz elfogadható, így a norvég vagy a svájci minta sem lesz járható út. Ha viszont London korlátozza a munkavállalást, akkor nem férhet hozzá szabadon az egységes uniós piachoz sem. A britek azt remélik, hogy az EU-n kívüli országokkal kötött kereskedelmi egyezményekkel tudják majd ellensúlyozni ezt, illetve hogy a már említett kereskedelmi deficit miatt az uniónak sem lesz érdeke, hogy korlátozásai miatt az Egyesült Királyság hasonló büntetővámokkal sújtsa mondjuk a német autóipar vagy a francia mezőgazdaság termékeit.

A gazdasági érdekek észérvein persze könnyen felülkerekedhetnek a politikai érzelmek. A The Sunday Times tegnapi cikke szerint sokan attól tartanak, hogy a tárgyalások alaphangnemét Martin Selmayr, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kabinetfőnökének britellenes érzelmei fogják meghatározni. Bár nem sikerült őt kinevezni a tárgyalódelegáció vezetőjévé, sokan úgy vélik, hogy a háttérből is irányító szerepe lesz, és aligha fog engedékenységet tanúsítani. Ugyanakkor már jelezte: valójában örül az Egyesült Királyság kilépésének, mert ezzel megnyílik az út a még mélyebb európai integráció előtt.