A burkini ügyén is látszik, hogy megfeneklettünk: nem lehet jogi szempontból elfogadható magyarázatot adni arra, miért lehet megjelenni a strandon farmerben, hosszú ujjú pólóban és kalapban, de burkiniben miért nem. Ahogy arra sem, miért ne lehetne megjelenni az iszlám vallásra utaló öltözetben, ha az egész hátunkat beborító kereszt- vagy Dávid-csillag-tetoválást bármikor megmutathatjuk a strandon. Politikai, kulturális, erkölcsi válaszokat adhatunk a kérdésre, de jogi alapot nehéz teremteni hozzá. Ebből a szempontból következetes volt az a bajor bíró, aki egy interjúban azt mondta: ha törvény születne arról, hogy tilos a bajor bíróságokon dolgozó muszlim nőknek a fejkendő, mert vallási jelkép, akkor az lenne a logikus, hogy lekerüljön a bíróságok faláról a kereszt is. A bajorok viszont alighanem ragaszkodnak a kereszthez – különben nem lenne ott –, a muszlim nők meg a kendőhöz. A kereszt évszázadok óta ott lóg: logikus érv az is, hogy miért pont most vennék le. Alkalmazkodjon az, aki később jött. Jogi szempontból viszont ez másképp nem képzelhető el, csak úgy, hogy nem mindenkire azonos jog vonatkozik. Az egyik vallási jelképet tiltjuk, a másikat nem – lesznek a törvény előtt egyenlők és egyenlőbbek.
A párhuzamos társadalmak nyilván nemkívánatosak. Azt viszont el sem tudom képzelni, milyen zóna kezdődik ott, ahol a jogegyenlőség véget ér.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!