Nehézkes távozás

Theresa Maynek hatalmas nyomás alatt kell tárgyalnia a brexitről.

Mindennek fényében nem meglepő, hogy Theresa May az első őszi BBC-interjújában nehézségeket jósolt a közeljövőre nézve. A brexit nem lesz egyszerű folyamat, de megpróbáljuk előnyünkre fordítani – mondta a miniszterelnök. Az 50. cikkelyt ebben az évben már biztosan nem fogják aktiválni, de May megnyugtatta a kilépéspártiakat: nem akarja a végtelenségig húzni a brexit hivatalos bejelentését.

Érthető ugyanakkor, hogy a tárgyalások megkezdése előtt nem kíván egyik oldal számára sem ígéreteket tenni, hiszen ezzel megkötné a saját kezét, és gyengítené tárgyalási pozícióját. Ezért sem volt hajlandó garantálni az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jövőbeni státuszát – ami miatt sok kritika is éri, részben az EU-ban élő mintegy 1,2 millió brit állampolgár részéről, akiknek így szintén bizonytalanná válhat a státuszuk.

Nem meglepő hát, hogy a külföldön élő britek egy csoportja jogi eljárást kezdeményez azért, hogy az angol bíróság mondja ki: az 50. cikkely aktiválása nem miniszterelnöki, hanem parlamenti hatáskör, ezért ezt a honatyáknak is jóvá kellene hagyniuk. A képviselők túlnyomó többsége viszont Európa-párti, és korántsem biztos, hogy tiszteletben tartanák a referendum eredményét. Ugyanez a csoport közben pert fontolgat az Európai Bizottság ellen is, amiért az nem engedélyezi a brexittárgyalások azonnali megkezdését. Azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bíróság nyilvánítsa semmissé a bizottság elnökének dekrétumát. „(Juncker) diktatórikus stílusát és megfélemlítő taktikáját nem vagyunk hajlandók tovább tolerálni” – nyilatkozta a kezdeményezés vezetője.

Kérdés, hogy Thereas May meddig tudja fenntartani ezt a „minden opcióra nyitottak vagyunk” hozzáállást. Mert ahogy a Times minapi vezércikke fogalmaz, ha a miniszterelnök nem alakít ki határozott álláspontot, ezt előbb-utóbb mások teszik majd meg helyette. Erre utal a Change Britain elnevezésű lobbicsoport hét végi megalakulása is, amelynek számára a brexit egyértelműen azt jelenti, hogy véget kell vetni a szabad munkaerő-áramlásnak – amiből egyenesen következik az egységes piacról való kiűzetés is.

A Times szerint azonban a szabad kereskedelem fenntartása megérné a munkaerő-vándorlás terén tett kompromisszumot. A kilépésre voksolók jelentős része amúgy sem ilyen „hard brexitre” szavazott, érvel a lap, sokak számára a törvénykezés szuverenitásának visszanyerése – a „szoft brexit” – is elegendő volna.

Ha Theresa May egy ideig el is tudja kerülni, hogy ígéretei megkössék a kezét, egy hatalmas béklyótól nem fog tudni szabadulni: az unióval folytatandó tárgyalásokon nem nézheti csupán az ország érdekeit, hanem miniszterelnökként a kormányt, konzervatív pártvezérként pedig a parlamenti frakciót is egyben kell tudnia tartani. Ami a miniszterek és képviselők megosztottságát látva, nem lesz könnyű feladat.