Vannak pozitív jelek is: a 14 és 30 év közötti fiatalok kultúrafogyasztási szokásai jól alakulnak. Közel háromnegyedük jár moziba, minden második eljutott színházba, múzeumba vagy kiállításra, és harmaduk könyvtárba is járt a tavalyi év során. Minden második fiatal megfordult zenei fesztiválon is, de ez nem meglepő, hiszen jellemzően ők alkotják az efféle rendezvények célközönségét.
Magyarországon tudomásom szerint mostanában nem készült hasonló felmérés (a tíz éve minden évben sorra kerülő romániai kutatást a bukaresti kulturális minisztérium intézménye készíti), és ez elég sokat elmond a területre fordított kormányzati figyelemről. Ha a világhálón rákeresünk a magyar kultúrafogyasztási szokások kifejezésre, a legfrissebb érdemi találat egy 2014 elején lezajlott konferenciáról ad hírt. Számokat azonban itt sem találunk, mindössze arról beszélnek a szakértők, hogy a fiatalok hova szeretnek járni bulizni. Tavalyi hír van ugyan arról, hogy készül egy európai felmérés a kultúrafogyasztás változásairól, de ennek eredményei homályban maradnak – azt pedig felmérés nélkül is meg tudtam volna mondani, hogy a hagyományos jegypénztárak szerepe erősen csökken, az emberek (és ezen belül is főként a fiatalok) inkább online vásárolnak jegyet a különféle kulturális rendezvényekre.
A Kultography.hu öt évvel ezelőtti felméréséből viszont az derül ki, hogy itthon legtöbben könyvet olvasni szeretünk (83 százalék), ezt követi a mozi (58,5 százalék). A koncert és a színházi előadás minden második embert érdekel, és náluk jóval kevesebben vannak azok, akik számára az esti tévézés jelenti a kultúrát, mint Romániában. Persze az is könnyen előfordulhat, hogy keleti szomszédaink kevésbé sznobok, mint mi, és jobban bevallják az igazságot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!