Székely turizmus ellenszélben

Bukarest fóbiái nehezítik a tömbmagyar régió vendéglátóinak dolgát.

2016. 09. 25. 11:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bukarest hosszú ideje akadályozza a székelyek kék alapon aranysávos lobogójának közintézményeken, köztereken való kihelyezését, a marosvásárhelyi ítélőtábla épp a napokban mondta ki végleges ítéletében, hogy a csíkszeredai Szabadság téren nem loboghat a zászló. De ennél „hétköznapibb” területen is kibuknak a román hatóságoknak a magyar közösséggel szembeni ellenérzései. A bukaresti idegenforgalmi hatóság szintén a napokban közölte a Székelyföld idegenforgalmának fellendítése, népszerűsítése céljából klaszterbe tömörülő civil szervezetekkel, hogy nem ismeri el turisztikai desztinációnak a régiót. Az elutasító álláspont előzménye, hogy a romániai igazságszolgáltatás arra hivatkozva tagadta meg a székelyföldi turisztikai egyesület bejegyeztetését, hogy a szervezet a romániai közigazgatásban nem létező Székelyföld turizmusát kívánja szolgálni. Vagyis miközben az ország többi régiójának, tájegységének – Dobrudzsának, Moldvának, Mócvidéknek vagy Bukovinának – jogában áll önálló identitását kidomborítva hirdetni turisztikai potenciálját, ez az „etnikai alapon szerveződő” Székelyföldnek tilos.

Ez a viszonyulás azért nevetséges és abszurd, mert a valóságra próbál rácáfolni. A román közvéleményben gyakran még ma is él az az előítélet, hogy Székelyföldön kizárólag magyarul beszélnek, és nem szolgálják ki a boltban román nyelven a vásárlót. – Két éve folyamatosan hadakozom az ilyen téves nézetek ellen, és azt tapasztalom, hogy lassan leépülnek – állapította meg Razvan Pascu, az egyik legismertebb román turisztikai marketing-tanácsadó. Ennél is beszédesebb, hogy a tavaly Kovászna megyébe látogató százezer turista nyolcvan százaléka román nemzetiségű volt, akiket egyáltalán nem riasztott el, hogy egy „nem létező” régióban vagy – a román politikusok és a média egy részének szóhasználatával élve – az „úgynevezett Székelyföldön” kirándult. Márpedig borítékolható, hogy ha egyre több román keresi fel a Hargitát, a Szent Anna-tavat vagy a háromszéki kastélyokat és kúriákat, egy életre leszámolnak ezekkel a sztereotípiákkal, és talán másképp viszonyulnak majd a székely zászlóhoz és autonómiatörekvéshez is.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.