Azért is lenne ajánlatos megegyezniük egymással legkésőbb október 31-ig, mert egyáltalán nem biztos, hogy szeptember 25-én a baszk és a galíciai tartományi választások eredményei véget vetnek a patthelyzetnek, kedvezve az ügyvezető kormánynak. Az elszakadással még mindig nyíltan kacérkodó, de továbbra is nagyon megosztott katalánokról nem is beszélve. Carles Puigdemont, a katalán autonóm kormányfő gúnyosan megjegyezte a múlt pénteken meghiúsult második beiktatási szavazás után, hogy ha Madrid nem kapja össze magát, Katalónia befejezi, amit elkezdett, miközben a spanyoloknak még mindig csak ügyvezető kormányuk lesz. De szavait jelentősen árnyalja az a nem elhanyagolható tény, hogy az autonóm országrésznek még mindig nincs elfogadott költségvetése, amely nélkül viszont nem folytatható a függetlenségi folyamat sem. Katalónia szempontjából szeptember 28. a kritikus nap, amikor bizalmi szavazást tartanak Puigdemontról. Ha a kicsiny, de „királycsináló” pozícióba került antikapitalista párt, a Népi Egység jelöltje továbbra is diktálni akarja a feltételeket, és mégsem támogatja az autonóm katalán kormányfőt, bukik a függetlenségi folyamat, Madrid pedig némi levegőhöz jut. Ezért kifejezetten Madrid provokálására nyitották meg hétfőn Lisszabonban – Washington, London, Berlin, Róma, Párizs, Brüsszel és Bécs után – az immár nyolcadik katalán „követséget”. Augusztus közepén váratlanul Soros György neve is előkerült Katalónia kapcsán. A La Vanguardia akkor hozta nyilvánosságra a tényt és dokumentumait, hogy Soros Nyílt Társadalom Alapítványa 2014 januárjában 25 ezer dollárral támogatta a nem hivatásos katalán diplomaták (Diplocat) egyik barcelonai rendezvényét, amelynek témája többek között az euroszkepticizmus volt. Soros valamiért kiszemelte magának az FCC nevű, barcelonai székhelyű építőipari vállalatot is, amelyben rajta kívül a világ jelenlegi leggazdagabb embere, Bill Gates és az élbolyba tartozó mexikói nagyvállalkozó, Carlos Slim is folyamatosan növeli részesedését. A katalán fejleményekkel összefüggésben egy szempontból igen figyelemreméltó az Elcano, a spanyol külügyi intézet augusztusban közzétett országimázs-jelentésének egyik mérése: a megkérdezett portugálok 68 százaléka szívesen látná a spanyol–portugál politikai uniót. Nyilván a készülő katalán elszakadásra is gondolva. Öt évvel ezelőtt az utolsó hasonló, de közös közvélemény-kutatásban csak 46 százalékot mértek, a spanyolok csak 6 százalékkal maradtak le mögöttük.
Van-e kiút a labirintusból?
A következő két hónapban a spanyolországi pártok és a választópolgárok is vizsgáznak felelősségérzetből.
A következő két hónapban előbb a spanyolországi pártok vizsgáznak felelősségérzetből, aztán a választópolgárok. De az Európai Unió is.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!