Hasonlóan érthetetlen a rendőrség B. Viktorral kapcsolatos kommunikációja is. A miami bíróság előtt álló vádlott éveken át csábított külföldre magyar férfiakat, majd ott prostitúcióra kényszerítette őket. Az áldozatok a tárgyaláson arról számoltak be, hogy a vádlott azt állította, korábban a magyar rendőrség tagja volt. Egész pontosan azzal fenyegette őket, ne merjenek segítséget kérni magyarországi családjuktól, mert hatósági kapcsolatai révén bosszút áll a szeretteiken.
B. Viktor feltehetően blöffölt, ezt azonban csak a magyar rendőrség tudná megerősíteni. Ők azonban ebben az esetben is azzal reagáltak a megkeresésre, hogy az információs önrendelkezési jogról szóló törvényre hivatkoztak. A kérdőjelek így megmaradnak, s akár van alapja annak, amit a vádlott mondott, akár nincs, kijelenthető, hogy a magyar hatóság nem sokat tett azért, hogy tisztára mossa saját hírnevét – vagy hogy megnyugtassa azokat, akik esetleg a mai napig rettegnek B. Viktortól.
A demokratikus rendszerek egyik alappillére a hatóságba vetett bizalom. Számos példa mutatja, milyen súlyos társadalmi feszültséget okoz, ha ez a bizalom sérül, s milyen nehéz helyreállítani. Leegyszerűsítve a fő kérdés az, elhisszük-e, hogy a nyilvánosság kizárólag akkor ellensége a rendőrségnek, ha valóban gátolja őket a munkájukban. Ezek után vajon elhihetjük-e?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!