Üzentünk Brüsszelnek: csak füttyentenek, s mi azonnal feladjuk az elveinket. Az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) szóló kormány-előterjesztést – mindössze azt a passzust vették ki belőle, hogy a tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezések ideiglenesen életbe léphessenek –, így Orbán Viktor október 27-én aláírja. Már a bejelentés körülményei is arra utalnak, hogy el akarják terelni az egyezményről a közvélemény figyelmét. A népszavazást követő alkotmánymódosításról szóló tájékoztatón mellékesen jelentette be Kósa Lajos frakcióvezető a CETA aláírásáról szóló döntést. Azonnal magyarázkodott is, hogy ez nem jelenti a GMO-mentesség elvének feladását – pedig azt jelenti –, mert nem lépnek életbe olyan rendelkezések, amelyekről Magyarországnak önállóan kellene döntenie.
Ezt az állítást civil szervezetek már korábban cáfolták. Felhívták a figyelmet arra, hogy a CETA-ban szerepel a következő kitétel: „Nemzetközi együttműködésre van szükség olyan, a biotechnológiával összefüggő kérdésekben, mint például a géntechnológiával módosított szervezetek alacsony szintű jelenléte.” (A „szervezet” kifejezés itt terméket jelent.) De Lázár János kancelláriaminiszter is hasonló szellemben nyilatkozott a szeptember 29-i kormányinfón, amikor a következőket mondta: „Mi az agráriumban tudjuk vállalni a génmódosított termékek visszaszorítását. Vámmentes övezetben nehéz a szűrés.” Történik mindez annak ellenére, hogy a magyar alaptörvényben benne van a magyar mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítása. Érdekes módon a gazdák érdekvédelmi szervezetei – amelyeknek a képviselői ott ülnek a Fidesz parlamenti frakciójában – nem tiltakoznak, hanem további egyeztetéseket kérnek álláspontjuk kialakításához.
Azért különösen fontos a CETA életbelépésének megakadályozása, mert annak elfogadásával génmanipulált növények, egészségünket károsító vegyi anyagok, hormonkezelt húsok érkezhetnek hazánkba, vita esetén pedig nemzetek felett álló bíróságok döntenek majd.
