A szakértő szerint van egy másik magyarázat is, ez pedig a ragályosság: külföldre megy valaki, jó munkát talál, és amikor hazalátogat, a többiek megirigyelik a jobb anyagi helyzetét, és szintén elindulnak. Van, hogy egy előőrs felderíti a terepet, és ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, akkor szól a rokonainak-barátainak. Ez láncreakciót szül, így egész közösségek mennek el. Volt olyan Bákó megyei falu, ahol csak néhány öregember maradt, mindenki más átköltözött egy olasz városkába – a végén még a helyi ortodox pópa is felkerekedett, hogy kövesse híveit.
Külön kategóriát képeznek az egyetemi hallgatók, akiket nyugati egyetemek toboroznak, s a felsőfokú végzettségűek, különösen egészségügyi és informatikai területen. A marosvásárhelyi orvosi egyetemről például egész végzős évfolyamok tűntek és tűnnek el – el sem kezdik a munkát Romániában, már rezidensként Nyugat-Európát választják. Vannak, akik megpróbálnak hazatérni, de rájönnek, hogy ugyanakkora a bürokrácia és a korrupció, mint amikor távoztak. Ezért hamar meggondolva magukat, véglegesen nyugat felé veszik az irányt.
A szakértők szerint a migránsok derékhadát valóban az eperszedők alkották, vagyis a felsőfokú végzettség nélküli kétkezi munkások, akik azért tudtak érvényesülni Európában, mert a befogadó országokban azokra a munkákra nem volt helyi munkaerő. A mezőgazdaság mellett az építőipar a legnagyobb felvevőpiac, valamint a különféle háztartási munkák: gyermekfelvigyázás, takarítás, öregek gondozása. Ők ha otthon maradtak volna, akkor egyik napról a másikra tengődnének.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!