Mint ismeretes, a melegjogi mozgalom viszonylagossá teszi a házasság hagyományos felfogását, amely férfi és nő bensőséges kapcsolatán alapszik. Úgy beszélnek az azonos neműek házasságáról, mint ami teljesen evidens egy felvilágosult, racionálisan gondolkodó és toleráns ember számára. Jami Lee-Ross új-zélandi képviselő megfogalmazásával: „Még nem hallottam egyetlen racionális és megalapozott érvet sem amellett, hogy miért is szükséges megtagadni a házasság jogát bárkitől pusztán a szexuális irányultsága miatt.” Az idézet Szilvay Gergely kitűnő könyvéből származik, amely A melegházasságról – Kritika a klasszikus gondolkodás fényében címet viseli.
A szerző a klasszikus gondolkodás fényében vizsgálja tárgyát, ez esetben a melegházasság propagandáját.
A genderelmélet ideológia, a melegházasság egy ideológia beteljesítésének jogi mozzanata. Veszélyes következményű utópia is egyúttal, amely a modern utópiáknak kedvező Egyesült Államokból terjed szét, és multinacionális érdekeket is szolgál. Philippe de Villiers tavaly megjelent nagy sikerű könyvében – Le moment et venu de dire ce que j’ai vu (Eljött az idő, hogy elmondjam, amit láttam) – pontosan beszámol minderről. A téma a Clinton-kormányzattal érkezett a politika pódiumára, és elkezdődött egy újabb áldozati kultúra meghonosítása. Nem az állástalanok és a földtelenek követelnek szociális megújhodást és jogokat, hanem a demokráciát átértelmező „erkölcsi” kisebbségek. Az angolszász demokrácia radikális fordulatot vett: hagyományos intézményei lebontását vette célba. Az átpolitizált melegházasság is igazolja a filozófusi tételt, hogy korunkat döntően a gazdasági erőkörnyezet határozza meg. A politika, a modern állam nem a társadalmi igazságról szól, hanem arról, hogy a különböző nyomásgyakorló csoportok érdekeit kielégítse és a gazdasági erők működését biztosítsa. A joggyakorlat sem a társadalom igazságérzete szerint hoz ítéleteket, hanem belesimul egyfajta pszichoszociális jogrendbe, ahol a fundamentalisták a hangadók. A tökélyre emelt tömegmanipuláció, a reklám biztosítja a téma kedvező tálalását a balliberális oldal által maga előtt tolt új kisebbség óhajairól. Nincs új a nap alatt: a család intézményét már kétszáz éve kikezdték, és mégis létezik. Marx a keresztény Szent Családon gúnyolódott, Freud a családi kötelékben látta az egyéni szabadság hátráltatóját, a komplexusok gyökerét. „Az autoritás ellen intézett támadás – írta a szerző által is idézett katolikus filozófus, Molnár Tamás – valójában javarészt a családra koncentrálódik, hiszen itt jut el az eljövendő felnőtt és polgár oda, hogy racionálisan ragadja meg a közös jót egy kicsiny másában…”
A szerelem még a különneműeknek sem ad kizárólagos jogot a házasságra. Ha így volna, feleségül vehetnénk az imádott, de férjnél levő asszonyt. Vagy egy nő egyszerre két férfihoz is hozzámehetne, ha mindkettőt szereti, és azok is viszont. Nem a szerelem őszinteségével van gond, hanem azzal, ahogy az azonos nemű szerelmesek azt jogi dobra akarják verni. És hol marad a gyermek szempontja? Ő ugyanis nem tárgya, hanem alanya a jognak. A „gyermekhez való jogról” beszélni értelmetlen. Senkinek sincs joga a gyermekhez pusztán azért, mert „borzasztóan” kívánja. A gyermek származása csak az anyából és az apából vezethető le. És tudnia kell származásáról, hogy képes legyen eligazodni a társadalomban.
A véleménymérnökök azért vannak, hogy a többségi demokráciát megbízóik képére formálják a „tudomány” nevében. Szilvay rendkívül jól dokumentált könyvéből látható, hogy a tudomány elszabadult a normalitásból, és statisztikus ámokfutóként szaladgál körbe-körbe, érvet és ellenérvet nyomva mindenki markába. A jövő egyik feladata lenne a moralitás gyeplőjével megfékezni a tudománnyal dúsított gőgöt. Az új internacionalizmus nem a proletárokért, hanem a semlegessé csiszolt egyenlőkért, a fogyasztói tömegért küzd a pénz erejével. A kommunizmus átlagembere után az új internacionalizmus, a demokráciavallás átlagszínésze lép az előtérbe, hogy bevezesse a tragikomédiát.
A melegházasság melletti fantomharc lenne a végső? Konstantinápolyban az okosok azon vitatkoztak, hogy milyen nemük van az angyaloknak, miközben a török ostromolta a kapukat.
A szerző politológus
###HIRDETES2###
