A felmérések mutatta erőviszonyok alapján egyelőre nem lehet egyértelmű kijelentéseket tenni a december 11-én tartandó romániai választások kimenetelével kapcsolatban. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is úgy véli, lehetetlen megjósolni, kik alakítanak kormányt. Ugyanakkor az RMDSZ-nek kedvezne a szoros eredmény, hiszen a kormányalakítás során a mérleg nyelve lehetne. A legutóbbi felmérések alátámasztani látszanak az erdélyi politikus véleményét, novemberre ugyanis jócskán csökkent a két vezető párt közti különbség. Ősz elején a szociáldemokraták (PSD) még kétszer annyi vokssal számolhattak, mint a jelenlegi államfőt adó nemzeti liberálisok (PNL). A legutóbbi vizsgálatok szerint azonban már csak 10 százalékos a baloldali párt előnye. Rajtuk kívül további négy párt jutna be a bukaresti parlamentbe, köztük az RMDSZ, amely a korábbi 3 százalék után most ismét 5 százalékon áll.
Azt nem tudni, hogy a bejutási küszöböt elérő formajavuláshoz hozzájárult-e a Magyar Polgári Párttal (MPP) történt megállapodás, amelynek értelmében az elsősorban Székelyföldön aktív kispárt két, befutónak számító helyet kapott az RMDSZ listáján. A megegyezés nem számít meglepetésnek: egyrészt régóta érlelődött, másrészt amióta Biró Zsolt lett az MPP elnöke, konstruktív párbeszédre törekszik a nagy testvérrel. Ellentétben az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), amelynek választási indulásai csupán a formáció súlytalanságát mutatták meg. Az újabb leégést megelőzendő a Tőkés Lászlóhoz kötődő alakulat némi hezitálást követően visszalépett a decemberi választáson való részvételtől. Sokak szerint azért, mert Budapestről erre kérték őket. Azt egyébként Tőkés sem cáfolta, hogy „voltak efféle jelzések”. Az RMDSZ nagyváradi kampánynyitóján Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető jelenléte és szavai (sikeres RMDSZ nélkül nincs sikeres Románia) azt sugallták, a Fidesz letett korábbi szándékáról, hogy beleszóljon az erdélyi politikába, és elfogadta az ottani választók álláspontját, akik meggyőző fölénnyel az RMDSZ mögött állnak. Az MPP ebben a helyzetben az együttműködést választotta, a kompromisszumra képtelen EMNP számára pedig, úgy tűnik, inkább a civil szférában teremne több babér.
Az erdélyi egyházak hagyományosan szintén az RMDSZ mellett sorakoznak fel; ebben élen járnak a partiumi reformátusok, akik a legaktívabbak a közéleti kérdésekben, felvállalva, hogy igenis meg kell őrizni az erdélyi magyarság számarányának megfelelő öt-hat százalékos parlamenti jelenlétet, ehhez pedig társadalmi összefogásra van szükség. Ennek érdekében a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrég fórumot szervezett partiumi református lelkipásztorok és magyar önkormányzati képviselők számára, ahol a választás kihívásait taglalták. Az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetnek a magyarság fogyatkozó arányai, másrészt a fokozódó érdektelenség miatt minden választás esetében „a lét a tét”, vagyis az 5 százalékos parlamenti küszöb elérése. Hiszen csak így, bukaresti képviselettel és lehetőleg kormányzati tényezőként lehet eredményeket elérni a romániai magyarság érdekében.
A decemberi választás finisébe tehát abban a tudatban érkezhet az erdélyi választópolgár, hogy sikerült elkerülni a Felvidék politikai megosztottság- és elbukásszindrómáját, Budapest pedig hosszú szünet után ismét egyértelműen felsorakozott az erdélyi magyar érdekképviselet mögött.
