Klaus Iohannis várhatóan ma megbízást ad Sevil Shhaidehnek. Nem egy multinacionális cég vezetőségében történik mindez, hanem Románia élén. A szász származású államfő nagy valószínűséggel a török nemzetiségű, de szír férje nevét használó közgazdászt nevezi ki miniszterelnöknek. A vegyes nemzetiségű – románok, tatárok, törökök és lipovánok lakta – délkelet-romániai Dobrudzsában született Shhaideh jelölése a miniszterelnöki posztra azért számít meglepetésnek, mert a román sajtó találgatásainak hosszú listáján nem szerepelt. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy a parlamenti választást megnyerő szociáldemokrata (PSD) vezér, Liviu Dragnea egy iránta nagyon elkötelezett személyt küld a kabinet élére, ha már ő a priusza miatt kénytelen lemondani a kormány vezetéséről.
Dragneát májusban ítélte jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre a legfelsőbb bíróság az államfő leváltásáról kiírt 2012-es népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. Még tavaly tavasszal megvádolták a baloldali politikust választási csalás megszervezésével és befolyással való üzérkedéssel. Dragnea csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében, ami Traian Basescu akkori államfő leváltásához vezetett volna.
S miután egy törvény tiltja, hogy priuszos személy miniszterelnök legyen, a PSD-elnök egy lojális végrehajtót keresett miniszterelnök-jelöltnek. A minta Lengyelországból ismerős. Ott sem a kormánypárt teljhatalmú elnöke, Jaroslaw Kaczynski vállalta a kormányfőséget, hanem átengedte a megbízható és hűséges Beata Szydlónak. Varsóban is sokan találgatják, mikor történik meg a váltás. Bukarestben valószínűleg akkor lép elő miniszterelnöknek Dragnea, amikor sikerül megváltoztatni a büntetett előéletet tiltó feltételként rögzítő jogszabályt. Márpedig ezt hamarosan megteheti, amennyiben zökkenőmentesen működik a most megkötött koalíció a kis liberális Alde párttal.
A dobrudzsai törökök túlnyomó többsége – akárcsak az Erdélyben még megmaradt néhány ezer szász – tökéletesen asszimilálódott a románságba. Hitüket megtartották, hagyományaikat ápolják, de immár román az anyanyelvük. A muzulmán közgazdász hölgy jelölése inkább annak fényében érdekes, hogy a PSD, és maga a pártelnök is a technokrata kormány nemzetietlen voltát hangsúlyozta a kampányban. Dacian Ciolos miniszterelnököt rendre második keresztnevén, Julienként emlegették a baloldalon, utalva „kétes” románságára. De nem kímélték francia feleségét sem. Ehhez képest merész fordulat a szociáldemokraták részéről egy Damaszkuszban született szír úriember muszlim hitű, török származású nejét javasolni Románia kormányfői posztjára.
És hol vannak a magyarok? A válasz röviden: a kormány uszályában. Bővebben: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség várhatóan befolyásosabb pozícióban lesz a kormánykoalíció két pártjával kötött parlamenti együttműködés tegnapi parafálása után, mint az utóbbi években bármikor. A megállapodás papíron hangzatos, kérdés, mi valósul meg belőle a gyakorlatban, miután Dragneáéknak nincs feltétlenül szükségük az RMDSZ szavazataira. A dokumentum szerint a felek prioritásként támogatják az oktatási és egészségügyi kezdeményezéseket, a kormányprogramba foglalt infrastruktúra-fejlesztések és autópálya-program megvalósulását, javítani szándékoznak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának jogi keretein, s közösen vállalják a nemzeti kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatára, oktatására, illetve jelképhasználatára vonatkozó törvényes előírások és a – Románia által aláírt – nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek betartásának biztosítását.
Jelen állás szerint ugyanakkor az RMDSZ vagy a magyar kormány attól egy időre mindenképpen búcsút vehet, hogy európai szinten várjon támogatást az erdélyi magyarok jogait sértő ügyekben. A miniszterelnök-jelölt nevének ismertetése után egy román újságíró ismerősöm Facebook-bejegyzésben azt írta: „Most szeretném látni Szijjártó magyar külügyminiszter urat, ahogyan a romániai kisebbségek helyzete miatt aggódik. Egy olyan országban, ahol német nemzetiségű az elnök és török muzulmán a kormányfő jelölt.” Tegyük hozzá, eddig sem arról volt híres az EU, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének javításán dolgozik. De valljuk be őszintén, a német államfő, török miniszterelnök duó tényleg érinthetetlenné teszi Romániát nemzetközi szinten, bármi történjen is az erdélyi magyarokkal.
A kérdés most már csak az, hogy az RMDSZ közreműködésével, közös unión belüli érdekek mentén sikerül-e kimozdítani a félholt állapotban lévő magyar–román államközi viszonyt, ami – Szlovákiához és Szerbiához hasonlóan – jótékony hatással lenne az etnikumközi kapcsolatokra is.
