Orosz ügynökök az amerikai spájzban

Hogyan kerültek egy platformra a demokraták és a republikánus héják?

Torba Tamás
2016. 12. 20. 17:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem csitulnak az amerikai elnökválasztás oroszok általi állítólagos befolyásolásával kapcsolatos indulatok. Obama elnök bejelentette: Amerika méltó választ fog adni, ugyanis kiterjedt hírszerzési bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek szerint az orosz vezetés meghekkelte a választásokat. Putyin tehát bosszút állt Hillary Clintonon és a Demokrata Párton, hatalomra segítve az Oroszország számára elfogadhatóbbnak tűnő Donald Trumpot.

John R. Schindler republikánus párti biztonságpolitikai szakértő, Oroszország-specialista, az NSA volt alkalmazottja szerint egy, a mindenkori szovjet-orosz titkosszolgálat által gyakran alkalmazott, így tipikusnak mondható, „aktív intézkedések” néven ismert műveletről van szó, amely szervesen illeszkedik az Amerika ellen a bolsevikok hatalomra kerülése óta szüntelenül folytatott hírszerzési és információs háborúba. Schindler szerint a rendkívül sikeresnek minősített műveletet személyesen Putyin elnök irányíthatta. De mi is történt pontosan?

Az elnökválasztás kezdete előtt elemzői konszenzus uralkodott abban a tekintetben, hogy a demokraták jelöltje Hillary Clinton lesz. Diszkreditálása céljából orosz hekkerek állítólag feltörték privát fiókját, és onnan az összes levelet ellopták. Miután valóban találtak Clintonra nézve kompromittáló leveleket, nem is keveset, ezeket átadták a Wikileaks nevű portálnak. (Az inkriminált levelezést Clinton külügyminisztersége alatt folytatta.) Schindler szerint a Wikileaks az orosz titkosszolgálat egyik eszköze. A kérdéses levelek tartalma és Clinton törvényszegése sok amerikai választót befolyásolt: sok demokrata szimpatizáns nem ment el szavazni, ellenben mozgósító hatással volt a bizonytalan republikánus szavazókra. Ez volna a „hekkelés” lényege.

Tekintve, hogy Schindler elkötelezett republikánus, sőt olyan médiumban (The Observer) publikál, amely Trump egyik rokonának tulajdona, érdekes, hogy azonos platformra került a demokratákkal. Schindler a jelen akció és egyes múlt századbeli, a Szovjetunió állambiztonsági szervei által lefolytatott, ismertté vált ügyek (a Rosenberg házaspár kémkedési ügye, a Jugoszláviában zajlott TRUST-ügy stb.) között semmilyen különbséget nem lát, Putyint pedig nemes egyszerűséggel csekistának minősíti. Szép kerek történet – első látásra.

A másodikra már kevésbé. Schindler ugyanis az „e-mail-gate” kirobbanása után számtalan alkalommal, először 2015 márciusában bírálta Hillary Clintont, elsősorban azért, mert külügyminiszterként fittyet hányt a törvényekre, és elemi szinten sem tartotta be a nemzetbiztonság vonatkozó szabályait, hiszen privát postafiókját titkos minősítésű anyagok fogadására és küldésére használta. Schindler akkoriban azt hangoztatta, hogy Hillary Clinton már csak ezért sem alkalmas elnöknek, és követelte büntetőjogi felelősségre vonását. Szintén megemlítette, hogy Clinton privát levelezését külföldi titkosszolgálatok bizonyosan megfigyelik (!), ezért is volt a külügyminiszter rendkívül felelőtlen 2009 és 2013 között, amikor ez a fajta levelezés zajlott. Ismeretes, hogy az FBI az ügyben tényleg nyomozott, de nem talált kivetnivalót Clinton levelezési szokásaiban. Schindler a nyomozás eredményével nem értett egyet, továbbá a Wikileaksszel kapcsolatos véleményét – miszerint az semmi más, mint egy „orosz front” – már a Snowden-botrány idején kialakította.

Összegezve tehát: a Wikileaks egy orosz befolyás alatt álló portál, amely az oroszoktól megkapta Clinton ellopott, szabálytalanul folytatott levelezését, amelyet nyilvánosságra hozott. Az amerikai polgárok ezen felháborodva Donald Trumpot választották elnöknek. Csakhogy ne feledjük: Clinton volt az, aki szabálytalanul használta privát postafiókját, ezzel megszegve a nemzetbiztonsági szabályokat! Ha a szabálytalanságot akár az FBI, akár bármelyik amerikai titkosszolgálat időben kiderítette volna (nem tette), és eljárást indít, Clinton nem is lehetett volna jelölt. Valaki mást kellett volna jelölni, így nem lett volna mit kiszivárogtatni.

Megjegyzendő, hogy Schindler a botrány kirobbanásakor egy szót sem ejtett a Wikileaksről, nem hibáztatta a portált, hanem a Clinton által elkövetett törvénysértéseken háborgott. Orosz befolyásolási kísérletről ekkor még szó sincs! Ez a vonal csak akkor bukkan fel, amikor Trump és Putyin egymással szimpatizáló nyilatkozatokat tesznek. Eközben Schindler 2015 közepétől a végkifejletig jó érzékkel Clinton vereségét vizionálja – pont az e-mail-gate miatt –, és folyamatosan Trump győzelmét jelzi előre! Majd az eredményt váratlan fordulattal – Obama elnökkel együtt – az oroszok „nyakába varrja”.

Gondoljunk bele, mi történik, ha az úgymond Putyin elnök személyes utasítására élesített kommunikációs bomba idő előtt robban, és Clinton nem válik jelöltté. Az orosz elnök sikeresen bosszút áll valamennyi addigi, Clinton által okozott sérelemért (állítólag ez volt az akció egyik célja). És kap a nyakába egy esetleg sokkal szerethetőbb demokrata jelöltet, aki talán meg is veri Trumpot.

Kétségtelen, hogy Oroszország számára előnyösebb az a tény, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnökét Donald Trumpnak hívják. Valószínű, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) olvasta Hillary Clinton szóban forgó leveleit. Feltehetőleg olvasták a kínaiak is. Akik számára úgy tűnik, hogy nem Trump az ideális amerikai elnök.

Ha Hillary nyert volna, most Trump szidalmazná a kínaiakat, magánéletének intim részleteiről való kiszivárogtatással vádolva őket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.