Sosem volt ennyire jogszabály-orientált kormánya Magyarországnak, mint a jelenlegi – félig viccesen ezekkel a szavakkal szoktam nyugtatni a hazai jogállamért aggódó külföldi újságíró ismerőseimet. Ennek az attitűdnek estek áldozatul legutóbb a taxisok is. Miután a kormány kitessékelte az Uber közösségi fuvarmegosztó vállalkozást az országból, a taxisok győzelmi mámorban úsztak. Megszabadultak az egyébként kiemelkedő szolgáltatást nyújtó konkurenciától, amely napról napra egyre nagyobb szeletet hasított ki magának a hazai személyszállítási piacból. A mosoly azonban hamar lefagyott a sofőrök arcáról, amikor január 1-jén használatba vették a kötelezően bevezetett online pénztárgépeket.
A műszer akkora, hogy nem fér el a kocsik tárolórekeszeiben, az ülés alól bonyolult elővenni, ha pedig az autó egyéb szabad felületére, például a könyöklőre helyezi a sofőr, az nagyon balesetveszélyes mutatvány: hirtelen fékezés esetén az utas ölében landolhat a szerkezet. A kijelző erős fénye zavaró lehet az éjszakai vezetés során, miközben az új pénztárgép akkumulátora csak néhány órát bír ki feltöltés nélkül. Elméletben a kocsi szivargyújtóján keresztül tölthető a műszer akkumulátora, a tápegység azonban már foglalt: urh-rádió, gps, telefontöltő. Hiába ígértek a törvényhozók speciálisan a személyautókba illeszkedő készüléket, a sofőrök elmondása szerint a taxikba szánt online pénztárgépeket nem külön erre a célra fejlesztették ki. A Dunántúli Napló írása szerint a műszerek göngyöleg visszaváltására alkalmas funkcióval rendelkeznek, és zöldségmérleget is rájuk lehet csatlakoztatni. Ez arra enged következtetni, hogy mozgóárusoknak fejlesztették ki a szerkezetet, csak a villámgyors bevezetés okán, az idő rövidsége miatt kaptak a taxisok ilyen pénztárgépeket.
Nagy kérdés, szükség van-e egyáltalán a taxikban online pénztárgépre. Az elmúlt években jelentősnek mondható tisztuláson ment át a személyszállítási üzletág ezen szegmense. Taxiban bankkártyával is lehet fizetni, a sofőrök többsége külön kérdés nélkül ad számlát, de a taxitársaságok is a jog útjára léptek. Korábban ugyanis nem volt egyedi példa, hogy a társaságnak úgy fizette ki a taxis a 60–90 ezer forintos havi tagsági díjat, hogy arról nem kapott számlát. Ma már ez nem jellemző. (Igaz, még ma is hallani arról, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér tenderét megnyert társaságnak a taxisok hónap végén borítékban adják oda a repülőtéri fuvarok után a kötelező „jutalékot”, de lehet, hogy ez csak városi legenda.)
A taxisok életében rengeteg változást hozott az elmúlt pár esztendő. Sárgára kellett festeni a gépjárműveket, fiatalabb kocsikat kellett vásárolni, kötelezővé tették a légkondicionálót, és egy minimális csomagtartóméretet is meghatároztak a hatóságok. Ezek a befektetések egyébként már megtérültek, hiszen Budapesten például bevezették a hatósági árazást, amely lényegesen magasabb tarifát jelent, vagyis a taxisok nagyobb nyereségre tettek szert.
Itt érdemes visszakanyarodni az Uberhez. A közösségi fuvarmegosztó vállalkozás olyan online applikációt fejlesztett ki, amely megszüntette a készpénzfizetést. Az okostelefonon egyszerűen csak be kellett jelölni a térképen az utas tartózkodási helyét, majd egy gombnyomással meg lehetett rendelni a kocsit. A fuvar végén nem kellett fizetni, a cég automatikusan lehívta az utazás árát a bankkártyáról. Ezt követően elektronikus levélben érkezett a számla az utazás árával, idejével és a fuvar során megtett útvonallal. A kormány ahelyett, hogy megállapodott volna az Uberrel egy adókulcsról, amit automatikusan átutal a cég a Magyar Államkincstár számlájára, az ország elhagyására kényszerítette a közösségi fuvarmegosztót. Az adózás sajátossága, hogy nemcsak az számít, mekkora sarcot fizet egy cég az államkasszába, hanem az is, hogy az adóbeszedésnek mekkora a költsége. Ebben az esetben ez egy automatikus tranzakció eredménye lehetett volna, vagyis a magyar adóhivatalnak semmilyen pluszerőforrást – időt és pénzt – nem kellett volna az adóbeszedésre fordítania.
Ennek ismeretében kőkorszaki módszernek tűnik a taxisoknak kötelező online pénztárgép bevezetése. A modern technológia alkalmazása helyett a kormány – egyfajta materialista filozófiát követve – kőkorszaki módszerekkel operál. Pedig a netes technikák alkalmazása egy gombnyomásra megtisztíthatná az egész nemzetgazdaságot az adót csaló vállalkozóktól, ágazatoktól. Kérdés, hogy ez célja-e a jelenlegi, közbeszerzéseken tollasodó politikai elitnek.
Sírni csak a győztesnek szabad – tartja a mondás. Az Uber kivonult Magyarországról, a taxisok győztek. És most sírnak. Egyébként jogosan. A jogszabály-orientált politikusok elégedetten dőlnek hátra a nagy fekete autó hátsó ülésén, arra gondolva, hogy a lopás nevezetű nemzetgazdasági ágazatban újabb konkurenciától szabadultak meg.
