Veszélyes Mexikó-politika Trumptól

Nem kell ahhoz iszlám fanatikus, hogy amerikai városok utcáin dörögjenek a fegyverek.

A korábbi válságokkal szembeni különbség: a Trump-adminisztrációnak ezúttal nem áll majd módjában kimenteni Mexikót, sem saját forrásból, sem az IMF útján. Hiába lesznek olcsók a mexikói vállalatok, nem fogják felvásárolni őket amerikai befektetők, hiszen ezt büntetések követnék. Egy mexikói vállalat felvásárlása ugyanis tőkeexport, amit Trump minden eszközzel meg akar akadályozni.

Letaglózó következmény lesz a drogháború fokozódása. A drogkartelleket ugyanis nem lehet holmi fallal megállítani, mert mélyen beépültek az Egyesült Államokba. Például a Sinaloa kartell központja már egy ideje Chicagóban van. Ezeknek a bűnszervezeteknek kimeríthetetlen utánpótlásuk volt a mexikói nyomornegyedekből. A bűnözői életmód az utolsó kitörési pontjuk azoknak, akiknek nincs vesztenivalójuk. Trump korábban beharangozott intézkedései a drogkartelleknek hatalmas növekedési esélyt adnak. Ehhez járul a korrupt mexikói állam adó- és egyéb bevételeinek várható zuhanása. A korrupció nő, a rendőrök fizetése egyre kevesebbet ér majd, ha egyáltalán megkapják. Még többen állnak át: a Los Zetas már most is szinte kizárólag volt rendőrségi kommandósokból áll. Mexikóban a szervezett bűnözés totális hatalomátvétele fenyeget, a törvényességnek még a látszata is megszűnik.

Ennek pedig az Egyesült Államok lesz a fő vesztese. A kartellek már elárasztották Amerikát droggal. Trump Mexikóval kapcsolatos elképzelései miatt ez megsokszorozódhat, ami együtt jár az árak esésével, ezért (is) erősödik majd a piaci részesedésért, területekért folyó fegyveres harc, Amerika nagyvárosainak utcáin könyörtelenül, automata fegyverekkel, gránátvetőkkel, bombákkal, mindenre kész, az életet semmire nem becsülő maffiózókkal, mexikói és amerikai áldozatokkal, akik száma már most is ezrekben mérhető. Mi lesz, ha ez a szám megsokszorozódik? Ha New York, Los Angeles vagy Chicago Ciudad Juárezhez fog hasonlítani, ahol az utcára kilépni is életveszély? (Ez ügyben az olvasó figyelmébe ajánlom a Sicario című filmet.) Számít-e az adókedvezmény, ha az amerikai munkás nem tud elmenni a munkahelyére? Vagy a munkásokat páncélozott buszokon kell a gyárakba szállítani?

A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a helyi rendőrség, a drogellenes ügynökség, a DEA és az FBI úgyszólván eszköztelen. Az évi 300 milliárd dolláros piacot hét mexikói kartell felügyeli. Ezzel szemben az FBI 2017-re tervezett költségvetése 9,5 milliárd dollár, a DEA pedig 2,1 milliárd dollárt kért ugyanerre az időszakra. Tízszer ennyi sem volna elég.

Donald Trump elnöknek joga van a Mexikóval fenntartott kapcsolatokat új alapokra helyezni. Ahhoz is, hogy megpróbálja hazacsábítani a külföldre települt amerikai tőkét. Az ehhez vezető úton azonban realista, a másik fél érdekeit is figyelembe vevő, és valamennyi kockázati tényezőt mérlegelő módszertant kellene alkalmazni. Viszont Trump eddig ismert Mexikó-politikája és már megtett lépései az Egyesült Államok számára könnyen nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek: nem kell ahhoz iszlám fanatikus, hogy Chicago és más városok utcáin szünet nélkül dörögjenek a fegyverek.