A földalatti-pénzszivattyú

Azért lehet ma kampánytéma a 4-es metró ügye, mert elmaradt az elszámoltatás.

Úgy kellett a 4-es metró korrupciós botránya a kormánynak, mint egy falat kenyér, de a teljes ellenzék is ráharapott a témára. Nem kicsi a tét, hiszen a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentése alapján szabálytalanságok, valamint megalapozottan feltételezett visszaélések és bűncselekmények miatt várhatóan legalább 59 milliárd forintot kell visszafizetni a több mint 400 milliárdos uniós támogatású beruházásból. A kár azonban ennél jóval nagyobb. A brüsszeli székhelyű szervezet 167 milliárd forintot számolt, ami hatalmas összeg, de a tények ismeretében egyáltalán nem meglepő.

A metróbotrány a szemünk előtt zajlott az elejétől fogva. Szakemberek és akkori ellenzéki politikusok figyelmeztettek a Budapest közlekedésén alig javító metróépítés értelmetlenségére, miközben a liberális városvezetés osztogatta az „I love M4” feliratú kitűzőket. A korrupciós ügyek gyanúja tíz éve éppúgy ismert volt, mint hét éve, amikor az első feljelentések megszülettek. Az Állami Számvevőszék 2010 szeptemberére tételesen átvizsgálta a teljes metróberuházást, s annak eredményeként bűncselekmények sorozatát tárta fel, a dokumentumokat pedig hivatalból átadta a bűnüldöző hatóságoknak. A következő feljelentést már Tarlós István főpolgármester tette az elképesztő szerződések miatt kipattant Alstom-botrány miatt. Azután, hogy az új városvezetésnek a Siemens-, Swietelsky- és Bamco-szerződések újratárgyalásával tízmilliárdokat sikerült visszaszereznie, még a legbárgyúbb nyomozónak is fel kellett volna hogy tűnjön: itt valami nem stimmel.

A hatóságok a Magyar Nemzet kérdéseire szinte napra pontosan háromhavonta adtak tájékoztatást a hivatali vesztegetés és hűtlen kezelés miatt zajló nyomozás állásáról. Arról, hogy jelentős fordulat várható, valamit már lehetett sejteni tavaly nyáron, amikor Nagy-Britanniában vádat emeltek – a magyar szálban is érintett – londoni Alstom-vezetőkkel szemben 2,2 milliárd forintnak megfelelő összegű vesztegetés miatt. Nem sokkal később megalakult a fővárosi úgynevezett Alstom-bizottság, amely több hónapos munkával megállapította mindazt, amit már hét éve is megállapított egy hasonló, akkor még ellenzéki kezdeményezésre alakult bizottság: a metróépítés szervezetlenül, hozzá nem értők irányításával, többszörös áron, sokéves késéssel készült el; és nemhogy az uniós támogatás, de az egész beruházás nem térül meg soha. Csak a tisztánlátás kedvéért: Demszkyék idején hasonló módszerekkel épült a csepeli szennyvíztisztító, újult meg a 2-es metró, a Szabadság és a Margit híd.

Azok az ügyek hol vannak, és mi történt most? A képlet egyszerű: 2017 februárjában ténylegesen is elkezdődött a 2018-as parlamenti választás kampánya. A kampánycsinálóknak nem is volt szükségük nagy agytornára, hogy rájöjjenek: a következő egy év egyik legfőbb vitatémája az lesz, melyik oldal korruptabb a másiknál.

Ami a Fidesz számára előny – tudniillik hogy nem volt részese annak a bizonyos „elmúlt nyolc év”-nek –, az hátrány Gyurcsányéknak és az MSZP-nek. Valamint fordítva: az elmúlt hét évért már a 2010 óta regnáló hatalomnak kell helytállnia, ebben vastagon benne van a korábban lépten-nyomon ígért, de máig megmagyarázhatatlanul elmaradt elszámoltatás. És itt van a kutya elásva: a Fidesz–KDNP kétszeri kétharmadáért felelős korrupciós ügyek főszereplői jobb, ha csendben maradnak.

Elsőként említsük Gyurcsány Ferencet, akinek a cégügyeit nem is szükséges külön felsorolni, hiszen egy egész korszak fűződik a nevéhez, a „mi az, hogy, nagyon is” időszakától az „elkúrtuk”-ig. Őt már csak a szemkilövetések miatt bíróság elé kellett volna állítani, de haja szála sem görbült, akárcsak elődjének, az Alstom-tanácsadó és -lobbista Medgyessy Péternek. Ebbe a sorba tartozik Demszky Gábor korábbi főpolgármester is, aki nem egyszer édes gyermekeként emlegette a 4-es metrót.

Egyértelmű, hogy Demszky és Medgyessy a pénzszivattyúvá vált metró kiépítésének főszereplői voltak. Most pedig úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne a metróépítéshez, mert hét évig a kutya sem törődött velük. A fővárosban történtekért eddig a legsúlyosabb büntetést Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes kapta: nem jogerős felfüggesztett börtönbüntetést. Van még, aki elhiszi: ha bírósági szakba jutna a 4-es metró ügye, a felelősök sokkal rosszabbul járnának?

Miközben e kérdésekkel a Fidesz eddig nem törődött, a Rogán-, Habony-, Vajna-, Mengyi-, Simonka-, Mészáros-, Garancsi- és még ki tudja, milyen ügyek miatt a kampányban nekik is felelniük kellene arra a kérdésre, amit a néhai Csurka István a kezüket mosó kommunistáknak szegezett: „Hol a pénz?”

Ha a 4-es metróra mindkét oldal alibiként tekint is, jó egy év múlva mindenképpen kiderül, lehet-e elszámoltatás elszámolás nélkül.