A rendszernek egyébként a labdarúgás a fő haszonélvezője, hiszen évente 25-35 milliárd forintnyi támogatás érkezett a taóból, míg a többi négy látványsportágban – kézilabda, jégkorong, kosárlabda és vízilabda – összesen nagyjából ugyanennyi. S ha Brüsszel rábólint a folytatásra, bővülhet is a látványsportágak köre, hiszen Szabó Tünde sportért felelős államtitkár megígérte, hogy a röplabda 2017 második félévében, de legkésőbb az év utolsó negyedévében csatlakozhat, 2018-tól pedig már teljes értékű tagja lehet a taócsaládnak.
Ám nem csak a labdarúgás, és azon belül Felcsút a nagy nyertese ennek a rendszernek. A Magyar Nemzeti Filmalap létrehozta az úgynevezett letéti számla rendszerét, ahová a taós befizetések érkeznek, és ahonnan a filmes produkciók a költségelszámolásokat jóváhagyó határozatok sorrendjében kapják meg a támogatást. 2016-ra 14 milliárd forintos felső keretet határozott meg a filmtörvény a taótámogatások letéti számláján, míg ez évre előzetesen 25 milliárdos támogatási keretet javasoltak, de ezt feltehetőleg 33 milliárdra emelik majd. Rájöttek a rendszerben rejlő pozitívumokra mások is, és nemrég forradalmi ötlettel állt elő Katona Ildikó, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökségi tagja: a taó kedvezményezetti körébe vonva kártalanítani lehetne az Alexandra-cégcsoport tartozásai miatt bajba került könyvkiadókat. Így a továbbra is remélt állami beavatkozás mellett a versenyszféra is tehetne a károsult kiadók megsegítéséért.
Mindenesetre ez azért nem rossz irányvétel: hogy mások is bízhatnak a taó segítségében. Mindenkinek jobb, ha nemcsak a felcsútiak mernek nagyot álmodni.
