Jelentős társadalmi kísérlet

Finnország mellett hét országban is kísérleteznek az alapjövedelem bevezetésével.

A túlzott vagyoni különbségek nemcsak az emberek önértékelésére és közérzetére mérhetnek súlyos csapást, hanem a gazdasági növekedést is visszafogják. Ezért kezd most már a főáramú közgazdasági gondolkodásban is gyökeret verni a feltétel nélküli alapjövedelem gondolata. Ha minden állampolgár munkavégzés nélkül, alanyi jogon kap egy minimális összeget, az megoldás lehet a mélyülő társadalmi egyenlőtlenségekre, és a leginkább kiszolgáltatottak számára jelentene nagy segítséget. Azt is ki kell azonban még találni: mekkora lehet az az alapjövedelemként adható összeg, amely még tolerálható egyéni és társadalmi szinten egyaránt? Ha túl magasan állapítja meg egy kormány az ingyenes juttatás összegét, senki sem kíván dolgozni, ha pedig túl alacsonyra, az meg semmivel sem jobb, mint a jelenlegi túlbonyolított szociális rendszer. Arról pedig még nem is ejtettünk szót, hogy egy adott országnak honnan lenne minderre forrása, miközben ez az intézmény csak egy komplex módon átalakított rendszerben működik.

Bonyolult erkölcsi, szociális és gazdasági kérdéseket vet fel tehát az alapjövedelem gondolata, és a finn projekttől nem is várhatunk ezekre kész választ. Két év ugyanis túl rövid idő, a szakértők szerint legalább 10-20 éves időtávra és egy városnyi népességet felölelő kísérletre lenne szükség. Előbb-utóbb azonban lesz elég kiértékelhető kezdeményezés, hiszen idén a világon még hét helyen – Kenyában, Kaliforniában, Hollandiában, Kanadában, Indiában, Olaszországban és Ugandában – kísérleteznek az ingyenpénzzel. Ebből az is kitűnik: nem az adott ország gazdasági fejlettségétől függ, hogy lát-e fantáziát az alapjövedelemben vagy sem, ez nem a gazdag országok privilégiuma. Épp ezért akár hazánkban is el lehetne gondolkodni ilyen projekten, de ettől távol állunk. Nem is csoda, hiszen az Orbán-kormány azt vallja, hogy – okkal vagy ok nélkül, de – a munka nélkül maradt emberek érdemtelenek a különféle ingyenes juttatásokra. Ilyen szemlélet mellett nálunk aligha lehet erről értelmes vitát folytatni, épp olyan minőségű demagógiába torkollna, mint a rezsicsökkentés vagy a menekültek kérdése. Vagyis az alapjövedelem gondolatához még sokat kell érnie a magyar társadalomnak.