Terrorista az egyetemen

Itt lenne az ideje, hogy Amerikába azt ne engedjék be, aki tényleg gyanús.

Tavaly januárban az általam vezetett Székely Szeretetszolgálat Alapítvány bankkártyájával vásároltam repülőjegyet Tóásó Elődnek és nővérének, hogy márciusban Washingtonban, az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon vallomást tudjanak tenni. A civil szervezet bankkártyáján rajta van az én nevem is.

Az amerikai hatóságok nem adtak vízumot Elődnek, így ő nem tudott eljönni velem Washingtonba. Nem elutasították, az ügye ma is „folyamatban van”, szóval egyszer majd hoznak egy döntést. Hogy mikor, az csak tőlük függ, de láthatóan nem sietik el a dolgot. Az utazást megelőző estén pedig Előd nővére kapott egy levelet, hogy az érvényes elektronikus vízumával (ESTA) „változás történt”. Magyarán visszavonták, így ő sem jöhetett velem Amerikába.

Az országba lépésnél már vártak. Két és fél órán keresztül folyt a kihallgatás, amelynek során elkérték tőlem legalább hat ember telefonszámát, ellenőrizték mindannyiunk Facebook-profilját, feltettek számtalan magánjellegű, sőt intimitást sértő kérdést. Kiderült, azért kerültem képbe, mert a nevemet is tartalmazó bankkártyával vásároltam repülőjegyet valakinek, akit ők egyelőre nem akarnak beengedni az országukba.

Azóta utazzak akár az érvényes sajtóvízumommal, akár ESTA-val, ugyanez a program. Már Európában megkapom a négy S jelzést a beszállókártyámra, kiszednek a sorból, két órát tart az egyéni kihallgatás. Legutóbb a novemberi elnökválasztás idején volt részem ebben – aki kijött értem a washingtoni reptérre, már azt hitte, elvesztem valahol.

Mindezzel csak azért untattam az olvasót, mert most olvasom: az amerikai Migrációs Tanulmányok Központja (CIS) friss elemzése szerint bizonyítottan hetvenkét terrorista lépett be legálisan Amerikába azokból az országokból, amelyek esetében Donald Trump elnöki rendelettel tiltotta (volna) meg a belépést. Azt vizsgálták, hogy a 2001. szeptember 11-ei támadás óta megalapozott terrorgyanúba került személyek hol születtek, milyen iratokkal jutottak be az országba. Mivel az Obama-adminisztráció nem szolgáltatott adatokat, mindenki számára elérhető adatbázisokból dolgoztak. Arra jutottak: a tizenhat esztendő alatt összesen 580 embert ítéltek el terrorizmus vádjával, közülük 380 külföldön született. Ezek közül legalább 72 érkezett a Trump-intézkedés hatálya alá eső országokból, vagyis Szomáliából (20), Jemenből (19), Irakból (19), Szíriából (7), Iránból (4), Líbiából (2) és Szudánból (1). 17-en éppen Barack Obama menekültprogramjának részeként érkeztek az országba, 3-an tanulóvízummal, 1 személy pedig diplomata-útlevéllel. 25-en időközben amerikai állampolgárrá váltak, 4-en illegálisan tartózkodtak az országban.

Néhány napja az MTI washingtoni tudósítója, Járai Judit arról jelentett, hogy az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága is tudott erről a 72 személyről. A The Washington Times tudósításáról beszámolva megjegyzi, Jeff Sessions és Ted Cruz szenátorok tavaly júniusban levelet is írtak erről Barack Obama elnöknek. Ennek fényében furcsa, hogy az igazságügyi minisztérium hivatalnokai – zömükben még Obama emberei – többször is arról beszéltek: nincsenek információk arról, hogy az elnöki rendeletben felsorolt országokból terroristák érkeztek volna.

A CIS elemzése név szerint megemlíti Abdul Razak Ali Artant, aki 2016 novemberében az Ohiói Állami Egyetemen tizenegy embert sebesített meg. Artan szomáliai volt, és 2007-ben menekültként érkezett az Egyesült Államokba. Mindez azért különösen érdekes, mert az első bíró, aki felfüggesztette Trump rendeletét, arra hivatkozott: nincs bizonyíték arra, hogy abból a bizonyos hét országból terroristagyanús személyek érkezhetnek. Ironikus, hogy a 72-ből 8-an abban a Minnesota államban laktak, amelynek bírója blokkolni próbálta a Trump-döntést.

A magyar sajtó furcsa módon következetesen muszlimellenesnek nevezi az elnöki rendeletet, arra hivatkozva, hogy a hét ország muszlim többségű. E logika szerint ha majd netán vámot vetnek ki az EU-ból érkező termékekre, az keresztényellenes döntés lesz? Ha valóban muszlimellenes a rendelet, akkor miért nem tiltotta meg a belépést Amerikába a világ legnépesebb muszlim országából, Indonéziából? És miért maradt ki Szaúd-Arábia és a többiek?

Trumpot most azért támadják, mert megvalósítja egyik legfőbb választási ígéretét. A kampányban többször elmondta: egy időre (nem végleg!) fel kell függeszteni bizonyos országokból a beutazásokat, amíg mindenkit újra alaposan meg nem néznek. Úgy gondolom, egy országnak joga van az önvédelemre – valakik valamiért nyakra-főre adtak vízumokat gyanús egyéneknek is, és egyszer valahol el kell kezdeni a rendcsinálást.

Ha például Abdul Razakkal is annyira óvatosak lettek volna, mint Tóásó Előddel, nem történt volna tragédia az ohiói egyetemen.