Tavaly januárban az általam vezetett Székely Szeretetszolgálat Alapítvány bankkártyájával vásároltam repülőjegyet Tóásó Elődnek és nővérének, hogy márciusban Washingtonban, az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon vallomást tudjanak tenni. A civil szervezet bankkártyáján rajta van az én nevem is.
Az amerikai hatóságok nem adtak vízumot Elődnek, így ő nem tudott eljönni velem Washingtonba. Nem elutasították, az ügye ma is „folyamatban van”, szóval egyszer majd hoznak egy döntést. Hogy mikor, az csak tőlük függ, de láthatóan nem sietik el a dolgot. Az utazást megelőző estén pedig Előd nővére kapott egy levelet, hogy az érvényes elektronikus vízumával (ESTA) „változás történt”. Magyarán visszavonták, így ő sem jöhetett velem Amerikába.
Az országba lépésnél már vártak. Két és fél órán keresztül folyt a kihallgatás, amelynek során elkérték tőlem legalább hat ember telefonszámát, ellenőrizték mindannyiunk Facebook-profilját, feltettek számtalan magánjellegű, sőt intimitást sértő kérdést. Kiderült, azért kerültem képbe, mert a nevemet is tartalmazó bankkártyával vásároltam repülőjegyet valakinek, akit ők egyelőre nem akarnak beengedni az országukba.
Azóta utazzak akár az érvényes sajtóvízumommal, akár ESTA-val, ugyanez a program. Már Európában megkapom a négy S jelzést a beszállókártyámra, kiszednek a sorból, két órát tart az egyéni kihallgatás. Legutóbb a novemberi elnökválasztás idején volt részem ebben – aki kijött értem a washingtoni reptérre, már azt hitte, elvesztem valahol.
Mindezzel csak azért untattam az olvasót, mert most olvasom: az amerikai Migrációs Tanulmányok Központja (CIS) friss elemzése szerint bizonyítottan hetvenkét terrorista lépett be legálisan Amerikába azokból az országokból, amelyek esetében Donald Trump elnöki rendelettel tiltotta (volna) meg a belépést. Azt vizsgálták, hogy a 2001. szeptember 11-ei támadás óta megalapozott terrorgyanúba került személyek hol születtek, milyen iratokkal jutottak be az országba. Mivel az Obama-adminisztráció nem szolgáltatott adatokat, mindenki számára elérhető adatbázisokból dolgoztak. Arra jutottak: a tizenhat esztendő alatt összesen 580 embert ítéltek el terrorizmus vádjával, közülük 380 külföldön született. Ezek közül legalább 72 érkezett a Trump-intézkedés hatálya alá eső országokból, vagyis Szomáliából (20), Jemenből (19), Irakból (19), Szíriából (7), Iránból (4), Líbiából (2) és Szudánból (1). 17-en éppen Barack Obama menekültprogramjának részeként érkeztek az országba, 3-an tanulóvízummal, 1 személy pedig diplomata-útlevéllel. 25-en időközben amerikai állampolgárrá váltak, 4-en illegálisan tartózkodtak az országban.
Néhány napja az MTI washingtoni tudósítója, Járai Judit arról jelentett, hogy az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága is tudott erről a 72 személyről. A The Washington Times tudósításáról beszámolva megjegyzi, Jeff Sessions és Ted Cruz szenátorok tavaly júniusban levelet is írtak erről Barack Obama elnöknek. Ennek fényében furcsa, hogy az igazságügyi minisztérium hivatalnokai – zömükben még Obama emberei – többször is arról beszéltek: nincsenek információk arról, hogy az elnöki rendeletben felsorolt országokból terroristák érkeztek volna.
A CIS elemzése név szerint megemlíti Abdul Razak Ali Artant, aki 2016 novemberében az Ohiói Állami Egyetemen tizenegy embert sebesített meg. Artan szomáliai volt, és 2007-ben menekültként érkezett az Egyesült Államokba. Mindez azért különösen érdekes, mert az első bíró, aki felfüggesztette Trump rendeletét, arra hivatkozott: nincs bizonyíték arra, hogy abból a bizonyos hét országból terroristagyanús személyek érkezhetnek. Ironikus, hogy a 72-ből 8-an abban a Minnesota államban laktak, amelynek bírója blokkolni próbálta a Trump-döntést.
A magyar sajtó furcsa módon következetesen muszlimellenesnek nevezi az elnöki rendeletet, arra hivatkozva, hogy a hét ország muszlim többségű. E logika szerint ha majd netán vámot vetnek ki az EU-ból érkező termékekre, az keresztényellenes döntés lesz? Ha valóban muszlimellenes a rendelet, akkor miért nem tiltotta meg a belépést Amerikába a világ legnépesebb muszlim országából, Indonéziából? És miért maradt ki Szaúd-Arábia és a többiek?
Trumpot most azért támadják, mert megvalósítja egyik legfőbb választási ígéretét. A kampányban többször elmondta: egy időre (nem végleg!) fel kell függeszteni bizonyos országokból a beutazásokat, amíg mindenkit újra alaposan meg nem néznek. Úgy gondolom, egy országnak joga van az önvédelemre – valakik valamiért nyakra-főre adtak vízumokat gyanús egyéneknek is, és egyszer valahol el kell kezdeni a rendcsinálást.
Ha például Abdul Razakkal is annyira óvatosak lettek volna, mint Tóásó Előddel, nem történt volna tragédia az ohiói egyetemen.
