Az igazságon túli világ

Az álhírek többsége mögött szakmai okok mellett főképp a pénz áll.

Arról közben senki nem beszél, hogy az RT lényegében az Amerika Hangjának vagy a Deutsche Wellének a lemásolása, s egyes valóban álhíreket terjesztő portálokkal ellentétben nem hamisítja, csupán nem amerikai, hanem orosz szemszögből nézve tálalja a valóságot. A hiteles tájékoztatás jegyében az sem válik igazán hírré, hogy elfogták a tavaly a Deutsche Telecom rendszerét meghackelő angol fiatalembert, s így nem igaz az a széles körben elterjesztett feltevés, hogy emögött is Moszkva áll. Arról sem nagyon értekezik az objektivitására és hitelességére oly kényes, a Kreml európai megosztó politikáját már annyiszor kiveséző angolszász sajtó, hogy Trump uniós nagykövetjelöltje egy szaklapnak a minap azt nyilatkozta, hogy Washington többé nem érdekelt az európai integráció jelenlegi formájában, s inkább kétoldalú kapcsolatokat alakítana ki az európai országokkal. Az is meglehetősen furcsa, hogy miközben Berlin vagy Párizs sikít a Sputnik News miatt, addig az amerikai Breitbart tervezett francia és német hírportáljai eddig csak a berlini Zöldeknél verték ki a biztosítékot.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy ez a megközelítés eltereli a figyelmet a valódi okokról. Mert miközben Clintontól Trumpon át Merkelig a politika „fake newsnak” nevez minden olyan információt, amely kedvezőtlen a számára, az álhírek többsége mögött szakmai okok mellett főképp a pénz áll. Ugyanis a legblődebb dolgokra is tömegek kattintanak, ami növeli a reklámbevételt, a hirdetési bevételekre hajtva pedig külön iparág szerveződött a kamuhírek terjesztésére. De a kattintást vadászva a fősodor portálok is igazodnak a kereslethez, s így sokszor a szakmai szempontokat háttérbe szorítva olyan témákat részesítenek előnyben, amelyek megmozgatják az olvasókat. A kereskedelmi szempontok a harsány, nem egy esetben durván csúsztató címekben is megjelennek, egyre feljebb tornászva az olvasó ingerküszöbét, s egyre lejjebb tolva a minőséget. A médiafogyasztási szokások átalakulása mellett – ezt éppen az amerikai kampány mutatta a leglátványosabban – ráadásul a fősodor médiája hitelességi válsággal is küzd, ami szintén a torz médiatérben erre jól ráérző álhíreket terjesztő portálok felé tereli az olvasót. Azon pedig már végképp ne csodálkozzunk, hogy ebben a zűrzavarban a politika is meglátja a lehetőséget.