A kérdést, hogy milyen uniót szeretnénk, nem tettünk föl magunknak 2004 előtt, mert úgy éreztük, maga a csatlakozás olyan lesz, mintha fölhúztuk volna a mesebeli hétmérföldes csizmát, amellyel a fejlett Nyugat országai felé léptünk.
Aztán nem olyan lett. Azt viszont az Európai Unióban eltöltött tizenhárom év tapasztalatai alapján korántsem mondhatjuk el magunkról, hogy csak mi lennénk elégedetlenek az EU-val. A brexit óta a lecke föl van adva az unió vezetőinek – és a vezető tagországoknak, a „magállamoknak” vagy „centrumországoknak” –, s két szóban összefoglalható: hogyan tovább? Hogyan tovább, hogy az unió erősödjék, és ne történjék a britekéhez hasonló lépés a tagországok körében? Hogyan lehet az uniót vonzóbbá, erősebbé, és főleg jobban működővé tenni?
Az Európai Unió és a döntései előkészítésében és végrehajtásában fontos szerepet játszó Európai Bizottság az utóbbi másfél hónapban különösképpen nagy sebességre kapcsolva foglalkozott az unió jövőjével. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke öt pontban vázolta az Európai Unió előtt álló lehetőségeket. Kérdés, hogy a fölsoroltakban mennyi a lehetőség, és mennyi az újdonság.
Lapunk hasábjain vitát kezdeményezünk arról, milyen EU-ra van szüksége hazánknak, a többi tagországnak, Európának és a világnak. Támpontként közreadjuk az úgynevezett Fehér könyvben vázolt öt forgatókönyvet, amelyek mindegyike bepillantást enged abba, milyen lehet az unió 2025-ben annak függvényében, hogy milyen döntéseket hoz Európa.
1. forgatókönyv: Megy minden tovább – A 27 tagú Európai Unió az eredményközpontú reformprogramjának a végrehajtására koncentrál. Az eredményközpontú cselekvési program továbbra is konkrét eredményeket hoz.
Megmarad a 27 tagú EU egysége.
Az EU egységét újabb és újabb nagy viták tehetik próbára.
Az ígéretek és a végrehajtás közötti szakadék csak fokozatosan szűnik meg, amennyiben megvan a közös szándék az együttes fellépésre.
2. forgatókönyv: Csakis az egységes piac – A 27 tagú EU számos szakpolitikai területen nem tud megállapodásra jutni arról, hogy hogyan tegyen többet az egységes piac egyes fontos területeinek elmélyítésén túlmenően. A döntéshozatal valószínűleg könnyebben megérthető.
Az egynél több tagállamot érintő ügyeket egyre nehezebb kezelni, ezért mélyül a közös kihívásokkal kapcsolatos elvárások és a végrehajtás közötti szakadék.
A polgárok uniós szinten garantált jogai idővel szűkülhetnek.
3. forgatókönyv: Aki többet akar, többet tesz – A 27 tagú Európai Unió ugyanúgy működik, mint napjainkban, de lehetővé teszi az arra kész országok számára, hogy meghatározott területeken több eredményt érjenek el. Egységes marad a 27 tagú EU, miközben azok a tagállamok, amelyek többet szeretnének, lehetőséget kapnak az előrelépésre.
Azokban az országokban, amelyek többet szeretnének elérni, közelednek egymáshoz az elvárások és az eredmények.
Kérdésessé válik a döntéshozatal különböző szintjeinek átláthatósága és elszámoltathatósága.
A polgárok uniós szinten garantált jogai attól függenek, hogy hol élnek.
4. forgatókönyv: Kevesebbet, hatékonyabban – A 27 tagú EU arra összpontosít, hogy meghatározott szakpolitikai területeken többet és gyorsabban valósítson meg, miközben nem intézkedik ott, ahol úgy érzi, hogy nem tud többletértéket nyújtani. Az európai polgárok úgy érzik, hogy az EU csak ott intézkedik, ahol valóban többletet tud nyújtani.
Az erőforrások és a figyelem kiválasztott területekre történő összpontosítása segít abban, hogy az EU27 gyorsabban intézkedjen.
Kezdetben nehéz lesz megállapodni abban, hogy az EU melyik területeket kezelje kiemelten.
5. forgatókönyv: Együtt sokkal többet – A tagállamok úgy döntenek, hogy valamennyi szakpolitikai területen sokkal többet valósítanak meg együtt. Az uniós szintű döntéshozatal jelentősen kibővül és felgyorsul.
A polgárok több, uniós szinten garantált joggal rendelkeznek.
Fennáll annak a veszélye, hogy a társadalomnak azok a csoportjai, amelyek úgy érzik, hogy az EU-nak nincs legitimációja, vagy túl sok hatáskört vett el a tagállami hatóságoktól, elidegenednek.
