Mi sem hiányzott jobban az Európai Uniónak, mint Donald Trump győzelme – pontosabban az új amerikai elnöknek az euroatlanti szövetségi rendszer alapjait jelentős mértékben átgondolásra késztető euroszkepticizmusa. Ha eddig a legnagyobb probléma az volt az Egyesült Államokkal, hogy rátelepszik Európára, akkor most éppen attól tartanak sokan, hogy elfordul az öreg kontinenstől. Igaz, már Barack Obama is Ázsiára vetette tekintetét, de soha nem kérdőjelezte meg a transzatlanti kapcsolatrendszer fontosságát. Sőt, előrehaladott tárgyalások folytak a TTIP-ről, a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról.
Európa vezető hatalmainak, mindenekelőtt Nagy-Britanniának és Németországnak ez kimondottan kényelmes állapot volt, s az atlantizmushoz Lengyelországtól Svédországig sokan lelkesen zárkóztak fel. Közös nevező volt a transzatlanti kötelékben az Amerika által a második világháború óta nyújtott biztonsági garancia, míg Washingtont ebben a szövetségben az a törekvés motiválta, hogy Európában egyetlen másik hatalom se szerezzen komoly befolyást. Az amerikai stratégák elsősorban Moszkvára gondoltak, ám fél szemmel azért Berlinre is ügyeltek. Oroszország felemelkedése a hidegháború után is stratégiai kihívás maradt, s két legyet ütve egy csapásra igyekeztek megakadályozni az eurázsiai geopolitikai térség két pólusának pragmatikus egymásra találását.
Ezzel a megosztó politikával Moszkvát és Berlint egyaránt féken lehetett tartani. London, Varsó vagy Bukarest ebben az elgondolásban partner volt, míg Berlin pragmatikusan arra bazírozott, hogy Washington biztonsági ernyőt nyújt, így rengeteg kiadástól menti meg az európaiakat. A biztonságra mások sem költöttek szívesen, így az se nagyon zavart senkit, hogy Berlin és Moszkva között közben virágzott a biznisz. Ennek az elgondolásnak persze már az ukrán válsággal befellegzett, ám Németországot – szinte egyedüliként az európaiak közül – gazdasági értelemben kárpótolni látszott a TTIP. Ráadásul Angela Merkel ideológiai síkon is egy platformon volt Obamával, Hillary Clinton győzelmével pedig tovább munkálkodhattak volna a liberális értékek megőrzésén.
