Miért éppen Ázsia?

A kormány lényegében elismerte: az összeszerelő üzemekre épülő nemzetgazdaság mégsem a helyes irány.

Buzna Viktor
2017. 04. 04. 7:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nem túl átgondolt, új gazdasági-stratégiai irányt hitelteleníti, hogy a külügyminiszter épp a CEU-botrány másnapján rukkolt vele elő. A kormány az Európai Unió határain kívülről „érkező” egyetemek működését külön engedélyhez kötné, a javaslat természetesen érinti az ideológiailag elfogult, így a Fideszt mindig támadó, Soros György-féle Közép-európai Egyetemet is. Hiába bizonygatta a kormány több politikusa, hogy javaslatuknak a CEU-hoz nincs köze. Sajnos a tapasztalat nem őket igazolja: ha adott a jogszabályi háttér, a kormány erővel szorítja vissza az ellenfeleit. A magyar jobboldalt képviselő Fidesz ugyanis hiába költött rengeteg pénzt ideológiailag kötött tudományos programokra, képtelen ellensúlyozni a liberális szellemi erőfölényt. A rendszer ebből eredő frusztrációja bizonyára éppúgy távol tartja a külföldre költözött magyar fiatalokat, mint a széles sávú internet elérésének hiánya.

Nem mintha Soros Györgynek nagy mozgástere lenne Kínában, az általa képviselt ideológiát illetően Peking következetesen jár el. Jelen van azonban számos külföldi egyetem és kutatóintézet, például az amerikai Carnegie Alapítvány is. Miközben ugyanis a magyar kormány azt sem tudja eldönteni, hogy van-e vagy nincs baja a CEU-val, a keleti politikai elitek világos célokat fogalmaznak meg, amelyek eléréséhez a humán tőke nélkülözhetetlen. Kína teljes költségvetésének első két tételét a közoktatás és a szociális támogatási rendszer alkotja. Japán nemzeti költségvetésének felét társadalompolitikai reformcsomagjára költi. Szingapúr pedig a következő öt évben a költségvetés 40 százalékát fordítja a kutatás és fejlesztés támogatására.

Időszámításunk előtt a hatodik században élt Konfuciusz, ő fektette le azt a morális értékrendet, amelyben a tudás, a kitartó tanulás és a bölcsesség a mindenkori vezető fontos ismérveivé váltak. A neokonfuciánus Zengzi nevéhez köthető a Nagy tanítás című mű, ebből idézünk: „Amikor rendet akartak tenni fejedelemségükben, először rendbe tették családjukat. Rendbe akarván tenni a családjukat, először művelték magukat. Művelni akarván magukat, először kiigazították a szellemüket. Ki akarván igazítani a szellemüket, először őszintévé tették gondolataikat. Őszintévé akarván tenni a gondolataikat, először kiterjesztették tudásukat. Tudásukat pedig úgy terjesztették ki, hogy megvizsgálták a dolgokat.”

Azon túl, hogy Ázsia irányába mutat a jövő, ezek a gondolatok a magyar politikusoknak is megszívlelendők lehetnek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.