Lesz-e választási költségvetés?

A kormányzatnak elegendő mozgástere van ahhoz, hogy javítsa a népszerűségét.

Az Orbán-kormány 2018-ra csupán 2,4 százalék GDP-arányos hiánnyal számol, vagyis bőven három százalék alatti értékkel. Ez azt is jelenti, hogy nagy mozgástér van a háromszázalékos mértékig, ami mintegy 230 milliárd forintot jelent. A beterjesztett költségvetési törvényjavaslatban a bevételi oldalon csak néhány kisebb volumenű adócsökkentést célzó intézkedés található (kisvállalkozói adó jelentéktelen mértékű csökkentése, áfacsökkentés néhány kis bevételi súlyú tételen), amelyek érdemben nem befolyásolják az elérni kívánt hiányszámot. Emellett a kiadási oldal jelentősebb tételeihez rendelt kiadások növekedésének üteme is az elfogadott 2017-es költségvetéshez képesti visszafogottságról tanúskodik. Az egyedüli kivételt a nyugdíjrendszer jelenti.

A főbb költségvetési számok alapján úgy tűnik, a kormány igyekszik kihasználni a költségvetési mozgásteret, és minden erejével azon lesz, hogy 2017-ben és 2018-ban minél inkább 4 százalék felett alakuljon a GDP-növekedés. Ezt azonban nem adócsökkentés formájában vagy a kiadások növelésével, azaz költségvetési forrásokból kívánja megvalósítani. Sokkal inkább a korábban már bejelentett, a kormányzati szektorban előirányzott béremelésekkel – honvédség és rendvédelmi dolgozók, NAV-munkavállalók, felsőoktatásban dolgozók stb. –, illetve ennél jóval nagyobb részben az uniós források felhasználásának jelenetős mértékű felpörgetésével.

2017-ben szinte biztosnak tűnik az el nem hanyagolható mértékű év végi nyugdíj-kiegészítés, mivel a kormányzat jelentősen „alulbecsülte” a fogyasztói árak emelkedésének ütemét – az előrejelzések átlaga alapján a tervezett 1,6 százaléknál érdemben magasabb lehet. A beterjesztett költségvetés alapján azonban esély van arra, hogy nem csupán a fogyasztói árak növekedésének mértékével emelkedjen a nyugdíjak összege, hanem a nyugdíjasok nyugdíjprémium formájában részesüljenek a gazdasági teljesítményből is. Mindez azt jelenti, hogy jövőre akár három százalék körüli nyugdíjemelkedésre is lehet számítani, ami 2013 óta a legnagyobb mértékű emelés lehet, és amit 2018 januárjával minden bizonnyal már folyósítani is fognak.

Elmondható tehát, hogy érdemi mozgástere, a GDP több mint 0,5 százalékpontja van a költségvetési politikának ahhoz, hogy javítsa a kormánypártok népszerűségét a 2018-as választások előtt. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kormányzat jelenlegi stabil előnyét, valamint az uniós források felhasználása által segített dinamikus gazdasági növekedésből eredő „hozadékot” – vagyis a jelentős mértékű reálbér-növekedést és minimálbér-emelést – elegendőnek ítéli meg ahhoz, hogy 2014 után a 2018-as évben se készítsen választási költségvetést.