Ez az írás többek közt azért született, mert fontosnak tartjuk leszögezni: rasszista megnyilvánulásoknak, cigányozásnak, zsidózásnak nincs helye a futballstadionok lelátóin. Márpedig az Újpest szurkolóinak egy része ilyen szólamokat (is) skandált az idegenbeli focimeccseken az NB I utóbbi fordulóiban. Az Újpestet ezért folyamatosan zárt kapus hazai mérkőzésekkel bünteti az MLSZ fegyelmi bizottsága. (Más klubokkal szemben mintha elnézőbb lenne a szövetség. Néhány éve például a fradisták zsidózása egy MTK-meccsen csak pár százezer forintos büntetést „ért”.) Újpesten amúgy is áll a bál: lapunk is többször megírta, a klub tulajdonosa, a belga Roderick Duchatelet nyáron megváltoztatta a csapat 132 éves címerét, ami óriási felháborodást váltott ki. A drukkerek célpontjává vált a Duchatelet döntéséhez asszisztáló, a tulajdonost elvtelenül kiszolgáló Gyarmati Eszter ügyvezető igazgató is; kettejük szidalmazása azonban a múlt hét előtti Honvéd–Újpest találkozón huhogásba, cigányozásba váltott, amikor a hazaiak színes bőrű játékosa labdához ért.
A vállalhatatlan megnyilvánulásokat sehol sem tűrik a szövetségek, de hasonló esetekben – mint a napokban Németországban – legalább törekszenek arra, hogy a klubra kirótt büntetés ne legyen aránytalan, és ne sújtsa a vétlen drukkereket. A probléma lényegére tapintottak rá az Újpest1885 blog szerkesztői, amikor nyílt levelet intéztek Csányi Sándor MLSZ-elnökhöz a jelenséggel kapcsolatban. Ahogy fogalmaztak: „a jelenlegi büntetési gyakorlat nem szűri ki a renitens elemeket, ugyanakkor kollektív büntetésként azokat a vétleneket is sújtja, akik semmilyen szabályszegést (pl. rasszista megnyilvánulás) nem követtek el.”
Az MLSZ-nek minden jogszabályi és technikai feltétele megvan ahhoz, hogy a bekamerázott lelátókról kiszűrje a huhogó, cigányozó, rasszista szövegeket kiabáló szurkolókat. Mégsem ezt teszi. Vajon miért? Az NB I-es mérkőzésekre eleve csak fényképes azonosítással és a személyes adatok megadásával lehet jegyet vásárolni. Ez az évek óta létező gyakorlat oda vezetett, hogy sokkal nehezebbé vált a bejutás a meccsekre. Ezzel megvalósult a szövetség és a klubok érdekében álló cél: a „kevesebb szurkoló, kevesebb probléma” elve. Vagyis az a jó, ha a nézőket és a szurkolói csoportokat távol tartják a mérkőzésektől, mert akkor nincs balhé.
De egy pénzügyi szempont miatt a kluboknak sem fontosak a nézők. Szintén az Újpest1885 szerkesztői írták: „a klubok a rendezési költségeket teherként élik meg, hiszen a jegyárbevétel közel nem éri el a rendezés költségeit [ ] a klubok nem érdekeltek a több kilátogató néző becsalogatásában. Ezért sokkal inkább támogatják a jelenlegi büntetési gyakorlatot, hiszen annak a pár egyénnek a kizárása, akik kisebbségként rendre szabályszegők, egyszerűen nem érdekük.”
Itt lép be a képbe az Újpest FC vezetése. Nekik ugyanis minden hazai zárt kapus mérkőzés kapóra jön. Dörzsölik a tenyerüket egy-egy ilyen büntetést követően, és – arcpirító módon – rögtön a fegyelmi bizottság határozata után nyíltan ki is mondják, nem fellebbeznek ellene. Annak ugyanis halasztó hatálya lenne a jogerős határozat megszületéséig, tehát soron következő hazai mérkőzését szurkolók előtt játszhatná a csapat. Ám mivel a klubnak nem éri meg hazai meccset rendezni és a klubvezetést szidalmazó szurkolókat hallgatni, örömmel elfogadják a kezükre játszó döntést. Az MLSZ nem is tehetne nagyobb szívességet az újpesti vezetésnek.
Így találkozik tehát az MLSZ és az Újpest FC vezetésének érdeke: a szurkolók nélküli futballmeccs. A hazai labdarúgásnak és a szurkolóknak ártó szövetség, valamint az Újpest története talán legbotrányosabb klubvezetésének „együttműködése” ezzel még csak az elején tart. Gyümölcsöző kapcsolat lehet belőle hosszú távon.
