Mindezek a példák jól mutatják, hogy a NER-ben annak, aki kellőképpen magas polcra tudott fölkapaszkodni, s kellőképpen szervilis, azaz gondolkodás nélkül végrehajtja a párt felső vezetésének utasításait, legyenek azok a legnagyobb sületlenségek vagy komoly szabálytalanságok is, nem nagyon van félnivalója. Ugyanakkor még az érvekkel alátámasztott kritikának sincs helye a NER-ben, jöjjön kívülről vagy belülről. Ha pedig egy rendszer képtelen elviselni a kritikát, az azt jelenti, hogy nem bízik magában, nem tartja magát elég erősnek ahhoz, hogy beismerje hibáit.
Nem tudni, meddig tudják elterelni az emberek figyelmét a rendszer hibáiról, de biztos, hogy egyre több olyan ügy van, amelynek napvilágra kerülése gyengíti a NER-t. Azt sem tudni, mikor és melyik ügy robbanthat ki a kormánypártokkal szembeni masszív ellenállást. Az internetadó esete, illetve az utána következő fél év jól megmutatta, milyen apróság miatt kerülhet egy-egy párt lejtmenetre: 2014 októbere és 2015 márciusa között drámaian esett a Fidesz népszerűsége, amikor is rátaláltak a megoldásra, a migránsozásra. A menekülők tömeges megjelenése úgy kellett a Fidesznek, mint egy falat kenyér. Hiszen ezt a kétségtelenül nemkívánatos jelenséget belpolitikai célból kihasználva, az emberek félelmét folyamatosan magas szinten tartva mindig új és új ellenséget mutatott és mutat: ma ezeket kell éppen aktuálisan gyűlölni. Ezzel nemcsak a saját híveit tartja folyamatos harckészültségben, de végletesen meg is osztja a társadalmat: mindenki hazaáruló, Soros-bérenc, brüsszelita, aki nem ért egyet a NER kinyilatkoztatásaival.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!