Nem csoda, hogy a dolgozók tavaly augusztusban utcára mentek a dél-erdélyi autópálya, vagyis a Nagylak–Pitesti sztráda mielőbbi megépítése érdekében. Az üzem alkalmazottai attól tartanak, hogy az autópálya-összeköttetés késlekedése miatt a Renault-csoport elköltözteti a gyárat az országból. A kormány ugyanis évekkel ezelőtt megígérte nekik a gyorsforgalmi utat a maradás fejében, de a teljesítés évek óta csúszik. A Kárpátokat az Olt völgyénél átszelő Nagyszeben–Pitesti szakasznak például nemhogy neki sem fogtak, hanem teljesen újra kell terveztetni.
A román politikusok különben nem félnek nagyokat mondani. Mihai Tudose kormányfő legutóbb a Ford képviselőinek ígérte meg szemrebbenés nélkül az A1-est craiovai leágazással a mandátuma végére, 2020-ig, csak nyissák meg új gyárukat. Az eredetileg 2012 végére ígért észak-erdélyi sztráda állapotáról jobb nem is beszélni. 52 kilométer járható belőle, és bár elkészült egy újabb tíz kilométeres szakasz Gyalu és Nádas között, nem tudják átadni, mert elfelejtették hozzá a hidat a Szamoson. Hogy mikor lesz teljesen készen a magyar határtól Marosvásárhelyig tartó pálya, azt talán évtizedekben lehet csak megtippelni. A Magyarországnál két és félszer nagyobb területű Romániában egyébként összesen 753 kilométernyi sztráda van, amivel keleti szomszédunk sereghajtó az európai uniós tagországok között.
Nem csak autópályákból van hiány. Erdély a félig kész vagy műszaki okok miatt leállított repülőtereiről is híres. Utóbbi a marosvásárhelyi légikikötő, amelynek hibás kifutópályáját végre elkezdték felújítani. A kivitelezőnek 108 nap áll rendelkezésére a munkálatok elvégzésére, de nagy kérdés, hogy a rövidesen beköszöntő erdélyi télben hogyan tudnak minőségi munkát végezni. A nemzetközi repülőtéren 2015-ben 336 ezer utas fordult meg – idén pedig egy sem. Erdély legforgalmasabb repülőtere egyébként a brassói lehetne – ha hagynák Bukarestben. A megyei tanács saját költségén három éve megépítette a vidombáki repülőtér vadonatúj kifutópályáját, amely nagy gépek fogadására is alkalmas. A pénzük azonban elfogyott, így a terminál épületéhez hozzá sem fogtak. A román kormány egyetlen lejt sem adott erre. A politikusok jól tudják, hogy ha elindulna a brassói légikikötő, az a bukaresti Otopenitől vonna el forgalmat, és ezt minden eszközzel próbálják akadályozni. Ez azért is nagy kár, mert a légikikötő alig negyven kilométerre van Sepsiszentgyörgytől, így a háromszéki magyarokat is összekötné a nagyvilággal.
