Megfontolt párbeszédre van szükségünk

Ukrajna külügyminiszterének írása országa új oktatási törvényéről.

Az ukrajnai magyarok természetesen szerezhetnek egyetemi képzést a magyarországi egyetemeken, és a későbbiekben munkát találhatnak az anyaországban vagy más EU-tagországban. Sokan ezt is tették, és amennyire tudom, sok mai tanuló is hasonló jövőt tervez. Viszont ez éppen az a helyzet, amikor a csillogó éremnek van egy nagyon nem vonzó hátoldala is. A több ezer legtehetségesebb magyar fiatal elvándorlása Kárpátaljáról hosszú távon a magyar közösség marginalizálódásához, elöregedéséhez, elfogyásához vezet. Kételkedem abban, hogy ezt a célt szeretné elérni ma a hivatalos Budapest. Teljesen meg vagyok győződve arról is, hogy egy ilyen forgatókönyv semmiképpen sem felel meg Kijev érdekeinek sem.

Az ukrán Kárpátalja egy egyedülálló európai multinacionális és multikulturális térség (régió), ki lehet jelenteni, hogy az Európai Unió kicsinyített változata. Úgy tekintünk rá, mint fontos tényezőre, amely összeköt minket egész Közép-Európával, és ezáltal integrálja Ukrajnát az EU-ba. A kárpátaljai magyar közösség régóta az egyik legképzettebb, kulturálisan fejlett és társadalmilag aktív etnikai csoport. Mi érdekeltek vagyunk két egymással összefüggő tényben: a kárpátaljai magyarság őrizze meg hagyományos szerepét a régióban, illetve teljes mértékben integrálódjon társadalmunk életébe. Meggyőződésem, hogy bármely nemzeti kisebbség pontosan ilyen állapota – a nemzeti identitás megőrzése és teljes mértékű részvétel a saját államuk életében – megfelel a modern demokratikus európai normáknak.

Most vizsgáljuk meg pontosan, hogyan fog kinézni az oktatási folyamat az ukrajnai magyarok számára az új oktatási törvény szerint. A magyar nyelvet a továbbiakban is használják az óvodákban, az iskolákban és a különböző felsőoktatási karokon. Ezzel együtt már elemi osztályoktól megfelelő szinten oktatni fogják az államnyelvet is. A középiskolában kötelező jelleggel tanítják a magyar nyelvet és irodalmat, más tantárgyak oktatása magyar vagy ukrán nyelven fog történni, amelyek arányát a középiskolai oktatásról szóló törvény fogja szabályozni. Ezenkívül a konkrét tantárgyak oktatási nyelvéről maguk az iskolák is dönthetnek.

A magyar végzős diákok a továbbiakban is folytathatják tanulmányaikat anyanyelvükön az Ungvári Egyetem magyar karán vagy a Kárpátaljai Magyar Főiskolán, Beregszászon. Összességében az új oktatási rendszer a végzős diákok számára biztosítja mindkét nyelv teljes értékű elsajátítását – az anyanyelvét és az államnyelvet. Természetesen nem éri hátrány az angol és más vezető EU-tagországok nyelvének oktatását sem. Azt kérdezem: van-e itt ok a pánikra vagy a helyzet kiélezésére?

Szeretném megjegyezni, hogy a legélesebben, úgy is mondhatnám, hogy hisztérikusan Oroszország fogadta az új oktatási törvényt, amely fegyveres agressziót folytat Ukrajna, és hibrid háborút az EU és az egész nyugati világ ellen. Éppen az orosz ajkú lakosság „védelmével” (tehát nemcsak az orosz etnikai kisebbség, hanem a többmilliós etnikai ukrán, aki a tartós russzifikáció következtében anyanyelvéről az orosz nyelvre tért át) igyekszik Moszkva indokolni invázióját a Krímen és a Donbaszban. Ezért az ukrán nyelv állami megerősödése számunkra nemzetbiztonsági kérdés, és ezt a politikát keményen és következetesen fogjuk véghez vinni.

Ezzel együtt kérem figyelembe venni: nem arról van szó, hogy valamilyen különleges jogokat adunk az ukrán nyelvnek, hanem a gyarmatosító deformációk kijavításáról. Semmi mást nem akarunk, mint megtartani az ukrán nyelv állami státusát, amilyen a magyar nyelvé Magyarországon, a románé Romániában vagy a lengyel nyelvé Lengyelországban. Semmi több. Ennek megfelelően az új oktatási törvényt az EU-tagországok normáinak, az érintett nemzetközi dokumentumok és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak a figyelembevételével készítették elő. Hogy véglegesen eloszlassunk minden kétséget, megküldtük a törvényt szakértői véleményezésre az Európa Tanácsnak és a velencei bizottságnak.

Készen állunk arra is, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsunk, és megtartsuk a szükséges konzultációkat valamennyi európai partnerünkkel és érdekelt állammal. Éppen ez lesz a budapesti látogatásom fő célja, amelyre napokon belül sor kerül. Számítok a megfontolt és konstruktív párbeszédre.

(A Magyar Nemzet az elmúlt hetekben több alkalommal kifejtette véleményét az ukrán oktatási törvény 7. paragrafusának jogsértő és jogfosztó karakteréről. Ettől a továbbiakban sem fogunk eltekinteni. Ukrajna budapesti látogatásra érkező külügyminiszterének cikkét a hallgattassék meg a másik fél is elve alapján adjuk közre, azért, hogy érveit, állításait a maguk részletességében ismerhessék meg olvasóink.)