Az alaptörvény alapja

Elsősorban az államhatalomnak kell törvénykövető magatartást tanúsítania, mert ez a jogállamiság alapja.

Az utóbbi hetekben nagy publicitást kapott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hirtelen támadt bírságoló hajlama. Az ÁSZ, amelynek az a feladata, hogy ellenőrizze a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését, kisebb-nagyobb pénzbüntetést rótt ki több ellenzéki pártra. Ehhez törvény adta joga van, csakhogy az efféle pénzbehajtásnak is megvannak a szabályai. Üssük fel az alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetének XXVIII. cikkét, annak első pontja kimondja: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és a kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” Ugyanezen cikk 7. pontja azt rögzíti: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekeit sérti.” Ehhez képest a központi költségvetés végrehajtását ellenőrizni hivatott ÁSZ büntetőeljárásából csak az ítélet volt nyilvános, de az is csak részben: az indoklást már nem közölték. Ráadásul az ÁSZ ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs. Három csel lehetséges: vagy hatályon kívül helyezték az alaptörvényt, vagy akik az ítéletet hozták, nem ismerik azt, esetleg tudatosan hagyták figyelmen kívül. A jogtiprást az sem menti, hogy a fizetési határidőt későbbre tolták és részletfizetési kedvezményt adtak. A törvényeket be kell tartani, szól a miniszteri verdikt. Ez bizony igaz. Csakhogy elsősorban az államhatalomnak kell törvénykövető magatartást tanúsítania, mert ez a jogállamiság alapja.