Fagyhalálok

Minket most nem sújt szélsőséges időjárás, de ideje lenne komolyan venni a figyelmeztető jeleket, mert az éghajlatváltozásnak is van szociális arca – és vannak áldozatai.

1992-ben a riói Környezet és fejlődés konferencián fogadták el az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét, de tudósok már évtizedekkel korábban figyelmeztettek a lehetséges következményekre. 2015 végén Párizsban történelmi jelentőségű megállapodásban rögzítették a célt, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest ne haladja meg az 1,5-2 Celsius-fokot, ám eközben a klímaváltozásért nagymértékben felelős szén-dioxid-koncentráció növekedése, a tengerszint emelkedése, az óceánok savasodása, a hegyvidéki gleccserek fogyatkozása az elmúlt években is folytatódott, az Egyesült Államok pedig a párizsi megállapodásból való kilépésen fáradozik.

A légköri szén-dioxid-koncentráció növekedését elsősorban a fosszilis energiahordozók, a szén és olaj égetése okozza. A megoldás a megújuló források használata lehetne. Magyarország éppen ezen a téren hátrafelé ballag. Jogszabályban tiltották meg a szélerőművek építését, megadóztatták a napelemeket, és az unióban vállalt megújuló százalékot elsősorban biomassza-égetéssel, tűzifával és fatüzeléses erőművekkel kívánják biztosítani. A tavalyi bonni klímakonferencia egyik tudós résztvevője mondta nekem, hogy míg az előadók többsége újszerű megoldásokról, innovációról számolt be angol vagy német nyelven, addig a környezetügyért is felelős Fazekas miniszter magyarul, papírból olvasott fel egy közhelygyűjteményt.

A híradásokból tudjuk, hogy az észak-amerikai extrém hideg eddig huszonhárom halálos áldozatot követelt. Magyarországon a Szociális Fórum adatai szerint ősz eleje óta az enyhe tél ellenére több mint hetvenen fagytak meg, a legtöbben fűtetlen lakásukban. Minket most nem sújt szélsőséges időjárás, de ideje lenne hazánkban is komolyan venni a figyelmeztető jeleket, mert az időjárásnak is, az éghajlatváltozásnak is van szociális arca – és vannak áldozatai.