Vele szemben Sebastian Kurz osztrák kancellár elegáns bécsi fiatalemberként, jól szabott öltönyben, kifinomult modorban, okosan megválogatott mondatokkal lépett az európai porondra. Orbán Viktor megmaradt a szélsőjobb szentjének, Sebastian Kurz viszont máris alakítja a kontinens jövőjét.
Már külügyminiszterként is hozzájárult a 2015-ös menekülthullám megállításához. Nem Orbán magyar–szerb kerítése, hanem a macedón–görög határzár vetett ugyanis véget a korlátlan beáramlásnak. Annak létrehozását Sebastian Kurz érte el. Bécsnek Délkelet-Európában – sok tekintetben a Habsburg-örökség részeként – óriási a tekintélye, politikai-gazdasági-kulturális befolyása. Kurz még 2015 augusztusának végén (a magyar–szerb kerítés előtt) Bécsbe hívta a legtöbb nyugat-balkáni ország vezetőjét. Orbán Viktornak nem is szólt. Kurz ekkor nem volt még harmincéves – és lezáratta a balkáni útvonalat. Mire Orbán Viktor felépítette a kerítését, Sebastian Kurz már megoldotta a problémát.
A politikus december óta Ausztria kancellárja. Beiktatása után azonnal fogadta őt Jean-Claude Juncker Brüsszelben. A múlt héten Párizsban Emmanuel Macronnal, majd Berlinben Angela Merkellel tárgyalt. Orbán Viktornak nyolc év alatt nem sikerült olyan diplomáciai offenzívát indítania, amilyet a 31 éves kancellárnak egy hónap alatt. Kurz világosan beszél: az európai belső határvédelem csak a külső határok biztosítása esetén lehetséges. Orbán is ezt mondja, de elismertsége ezzel együtt is korlátos csupán. A cseh konzervatív Lidové noviny napilap múlt csütörtöki cikkében meg is jegyezte: amiért a visegrádi vezetők majd három éve ordibálnak, azt Kurz, „akinek volt gyerekszobája”, néhány hét alatt el fogja érni.
